Titkosításhoz fűződő érdek vs. Nyilvánossághoz fűződő közérdek - A titoktörvény módosítását kezdeményezte az adatvédelmi biztos

2010.07. 8. Jogi Fórum / OBH

A titoktörvény módosítását kezdeményezte a jogalkotónál Jóri András. Az adatvédelmi biztos javasolja az ún. közérdek-teszt beemelését a törvénybe, illetve, hogy titoksértés esetén, a büntetőeljárás során a bíróság minden esetben vizsgálja felül a minősítés indokoltságát.

A minősített adatok védelmének újrakodifikálása jogharmonizációs okok miatt 2004-ben kezdődött, mert a magyar törvény nem volt kompatibilis a NATO és az EU minősítési szabályokkal. 2009. decemberében az Országgyűlés megszavazta a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslatot, amely felváltotta a korábban hatályban lévő törvényt. A törvényjavaslatot az adatvédelmi biztos véleményezte; javaslata alapján a hatályos törvény rögzíti, hogy ha a biztos az indokolatlan titokminősítés módosítására szólítja fel az adatkezelőt, akkor az adatkezelő bírósághoz fordulhat, ha ezt elmulasztja, a minősítés az adatvédelmi biztos álláspontjának megfelelően módosul. A biztos kifogása nyomán a jogalkotó elvetette, hogy a keletkezésétől számított 25 évig titkosnak minősítsék a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület üléséről készült összefoglalót, emlékeztetőt, továbbá kép- és hangfelvételt.

A minősített adatok védelméről szóló törvény szabályozása új koncepción alapszik, megszűnt a korábbi, titokköri jegyzékekre épülő szabályozás. Az eredeti jogalkotói cél az volt, hogy a minősítés ne terjedjen ki mechanikusan a jegyzékekben szabályozott adatkörre, csak érdemi mérlegelés után meghatározott adatokra. A titokköri jegyzék intézményének megszüntetése azonban többletgaranciákat követel. A garanciák közül kimaradt az egyik legfontosabb: a nyilvánossághoz fűződő közérdek mérlegelésének kötelezettsége az adat minősítése/újraminősítése során.

Jóri András álláspontja szerint aggályos, ha csak az adatok titokban tartásához fűződő érdekeket vizsgálják, figyelmen kívül hagyva az adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekeket. A minősítés ugyanis alapvető jogokat korlátoz. Ha e jogok figyelembe vételére nincs mód a minősítési és a titok-felülvizsgálati eljárásban, akkor a törvény nem képes a jogkorlátozás arányosságát garantálni. A jogalkotó korábban nem fogadta el a biztos álláspontját, ezért Jóri András ismételten javasolta a – nemzetközi gyakorlatban általánosan használt – ún. közérdek-teszt beemelését a törvénybe: olyan szabályozást kezdeményez, amely szerint az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha az adat minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek. A közérdek vizsgálatát elő kell írni akkor is, amikor egy közérdekű adatkérés minősített adatra vonatkozik. A minősítés és az adatigénylés között adott esetben több évtized is eltelhet, a körülmények megváltozhatnak, szükséges tehát, hogy a minősítő nemcsak az adat keletkezésekor, hanem minden adatigényléskor legyen köteles a felmerülő érdekeket mérlegelni.

A biztos kezdeményezi azt is, hogy az információszabadság garanciáinak növelése érdekében a törvény írja elő, hogy titoksértés esetén, a büntetőeljárás során a bíróság minden esetben vizsgálja felül a minősítés indokoltságát; ez sok esetben a tényfeltáró újságírás szerepének erősödését eredményezheti. Amennyiben a cselekmény elbírálásakor a nyilvánossághoz fűződő közérdek nyomósabb a titkosításhoz fűződő érdekhez képest, a bíróság rendelje el a minősítés megszüntetését, és a vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel. A jelenlegi törvény csak minősített személyes adat megismerése iránti kérelem megtagadása esetén írja elő a minősítés érdemi bírósági felülvizsgálati kötelezettségét.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
JOGALKOTÁS