Megszűnhet a harmadfokú büntetőeljárás? - A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák kollégiumainak javaslatai

2010.07.26. MTI

Új polgári perrendtartás, valamint a közigazgatási perek önálló eljárásjogának megalkotását, a büntetőeljárási törvény átfogó módosítását, ennek keretében a harmadfokú eljárás megszüntetését javasolják a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák kollégiumai - nyilatkozta Baka András főbíró.

Miután az ilyen nagy terjedelmű törvényalkotói munka a nélkülözhetetlen szakmai egyeztetésekkel együtt reálisan két-három évet is igénybe vehet, minél hamarabb sort kell keríteni az eljárásokat gyorsító minimális módosítások bevezetésére - mondta Baka András, aki szerint a sajtóból eddig megismert kormánypárti elképzelések alapján mindez nincs ellentétben a középtávú jogalkotási tervekkel.

A változtatások lényege, hogy a jogállami garanciák megőrzése mellett mindent megtegyenek a joggal való visszaélés, a perelhúzás különféle formái ellen - hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke.

A bíróságok tapasztalatai szerint büntetőperekben például előfordul, hogy amikor az előzetes letartóztatás 3 éves törvényi határideje egy-egy vádlott esetében belátható közelségbe kerül, a védő tevékenysége arra összpontosul, hogy az eljárás érdemi befejezését meggátolja, akár úgy is, hogy egyszerűen nem jelenik meg a tárgyaláson. Emiatt még az is előfordulhatott, hogy amikor a bíróságnak - a törvény kötelező rendelkezése folytán - meg kellett szüntetnie az előzetes letartóztatást, a vádlott eltűnt. Ennek megakadályozására lehetőséget kell teremteni az eljárási törvényben a bíróság számára, akár úgy is, hogy a pert szándékosan lassító ügyvédet kizárja az eljárásból.

A javaslatok kitérnek arra is: időszerű véget vetni a büntetőperekben a peranyag ismertetése során az iratok teljes terjedelemben történő kötelező bírói felolvasásának, ami néha napokig is eltart, holott a tárgyalási gyakorlat szerint nem egyszer teljesen indokolatlan, és éppen az amúgy is sok munkát igénylő nagy ügyekben vonja el az energiát az érdemi ítélkező tevékenységtől. A felsőbb bíróságok javaslatai szerint a bírósági eljárás egyik alapelvének tekinthető közvetlenségnek oly módon kellene érvényesülnie, hogy bármely eljárási szereplő kérésére továbbra is fel kellene olvasni az iratokat, ám ennek hiányában el lehetne tekinteni ettől az időt rabló tevékenységtől.

A bíróságok szakmai vezetése szerint indokolt lehet a harmadfokú büntetőper megszüntetése is. Erre a pár éve bevezetett eljárástípusra jelenleg csak akkor van lehetőség, ha az első- és a másodfokú döntés a bűnösség kérdésében ellentétes. A főbíró szerint azonban az eddig eltelt idő nem igazolta e jogintézmény létjogosultságát, amely egyébként sem gyakori, évente alig százas nagyságrendben kerülnek büntetőügyek harmadfokra. Garanciális szempontból azonban ezekben az esetekben teljesen kielégítő lenne a most is rendelkezésre álló rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálat.

Számos illetékességi, hatásköri szabály megváltoztatása is felmerül a javaslatokban, elsősorban abból a célból, hogy egyenletesebben oszoljék el a munkateher az ország bíróságai között, csökkenjen egyes bíróságok jelenlegi aránytalanul nagy terhelése.

Például változtatni kellene azon, hogy jelenleg fiatalkorúak büntetőügyeiben csak a megye egyetlen, székhelyi bírósága járhat el. Ez méltányosabb lenne az eljárás szereplőivel is, hiszen ma előfordul, hogy egy fiatalkorú ügyében a lakóhelytől akár száz kilométer távolságban lévő bíróságon folyik az ügy.

Az illetékességi kérdések azonban nemcsak a büntető, hanem a közigazgatási eljárásokban is változtatásra szorulnak, hiszen a jelenlegi szabályozás következményeként a Fővárosi Bíróságra koncentrálódik az ország közigazgatási pereinek 70 százaléka, miközben ezen a bíróságon csak az ország közigazgatási bíráinak 30 százaléka ítélkezik. Ez az aránytalan leterheltség nem csupán a bírák miatt tarthatatlan, de nyilvánvalóan ellentmond annak a jogállami követelménynek is, hogy a polgárok egy bizonyos ügytípusban az ország különböző pontjain hasonló feltételek mellett zajló eljárásra számíthassanak, például annak hosszát illetően.

Baka András elmondta: az OIT rövidesen elküldi az eljárási törvények módosításával kapcsolatos rövid, illetve hosszabb távú javaslatait az igazságügyi kormányzatnak, azután pedig várják, hogy létrejöjjön a két hatalmi ág vezetői között a szükséges személyes találkozó, ami legkésőbb a jövő évi költségvetés bírósági fejezetének egyeztetése kapcsán nyár vége felé amúgy is aktuálissá válik.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
OIT
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG