Csendrendeletek - Itthon és Európában

2010.08.27. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Két hete, hogy egy helyi rendeletnek köszönhetően Budapest újabb részén honol néma csend 23 óra után. Terézváros és Erzsébetváros után most a II. kerületben került a csend bevezetésre.

Míg a kései vacsorázók a desszertet már csak az étterem belső részében fogyaszthatják el – hiszen a terasz pontban 11-kor bezár- addig a szomszéd kerületben javában folynak a hajnalig tartó hangos bulik, ám ez már kívül esik a szabályozáson. 2010. augusztus 15-én lépett életbe a II. kerületi önkormányzat 18/2010. (VIII. 05.) sz. rendelete az üzletek kerthelyiségeinek és a szabadtéri rendezvények éjszakai nyitvatartási rendjéről.

A városvezetés a kerületben lakók nyugalmának, pihenésének biztosítása érdekében döntött emellett a megoldás mellett. A szabályozás megtiltja a II. kerületben vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kerthelyiségeinek az este 11 és reggel 6 óra közötti nyitva tartást, és ugyanígy nem engedi a szabadtéri rendezvények ezen időpontban való tartását sem.

A tilalom alól csak kevés kivételt enged a jogszabály: nem vonatkozik a korlátozás szilveszter éjszakára és augusztus 20-ra, a szálloda és panzió szálláshely-szolgáltatók nyitott teraszaira, kerthelyiségeire, belső udvaraira, valamint kérelem alapján engedélyezett, vendéglátó üzletben megtartott és szabadtéri rendezvényekre. Ilyen típusú kérelmet egy naptári évben 5 alkalommal nyújthat be ugyanaz a szórakozóhely, ami logikus, hiszen az eljárási határidők éppen úgy vannak megállapítva (beadás min. 22 munkanappal a rendezvény előtt- elbírálás 8 munkanapon belül), hogy többre nem is lenne lehetősége az adott helynek. A kérelem elbírálására a polgármester jogosult, amennyiben nemleges válasz születik, fellebbviteli szervként Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fordulni.

Ez a fajta tilalom nem minden előzmény nélküli, a város két másik részén is hatályban van hasonló típusú korlátozás. A komoly indulatokat, és tüntetést kiváltó VI. kerületi szabályozás miatt Terézvárosban 2009. őszétől1 főszabály szerint az üzletek este 10 és reggel 6 óra között nem tarthatnak nyitva, ez csak az üzlettel egy épületben lakók hozzájárulása esetén változtatható. Míg a nyitott szórakozóhelyek a II. kerületben 11-kor be kell, hogy zárjanak, addig itt a lakók hozzájárulásával legkésőbb éjfélig lehet nyitva. 2010. július 1-től pedig Erzsébetvárosban is korlátok közé szorult az éjfél és reggel 6 óra közötti vendéglátó tevékenység folytatása, amennyiben az üzletet magában foglaló társasház lakói ezt kezdeményezik2.

A három jogszabály közül kétségtelenül a legkevésbé rugalmas a nemrégiben életbe lépett II. kerületi rendelet, hiszen semminemű beleszólást nem enged a kerületben lakóknak a szigor enyhítésére, egyedül a polgármester kezébe ad döntési jogosultságot arról, hogy feloldható-e olykor a korlátozás, vagy sem. Ez azért is különös, mert a rendelet pont a kerület lakóinak érdekeit kellene, hogy szolgálja, ami bizonyára megvalósulhatna úgy is, hogy éjfélkor fejeződik be a szomszédok hozzájárulásával nyáron egy-egy kerti borozgatás, vagy szabadtéri összejövetel. A szabályozás szükségessége mellett szól azonban, hogy a köznyelv által nemes egyszerűséggel „csendrendeletnek” hívott jogszabály nemcsak a hangoskodás megszüntetésére szolgál, hanem a közbiztonságra is pozitív hatással van.

Nemcsak hazánkban, hanem uniós szinten is szorgalmazzák a városlakók nyugalmát, pihenését és egészségét védő és ezek megsértését szankcionáló szabályozást. Mivel nemcsak országonként és városonként, hanem egy városon belül kerületenként is változó a vendéglátóhelyek mennyisége, a szórakozási szokások, kultúra, így - a szubszidiaritás elvéből is következően - ezek helyi szinten igénylik a szabályozás megalkotását.

Az Európai Unió azonban másodlagos jogforrásai útján igyekszik az erre vonatkozó tagállami szabályozást összehangolni. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről például kifejezetten rögzíti, hogy a zaj elleni védelem prioritást élvező, egyik legfontosabb célkitűzés, a környezeti zaj okozta káros hatások, zajterhelés csökkentése pedig közös feladat. Természetesen az irányelv az éjszakai bulik és hangoskodás elleni fellépésen túl a szélesebb körben értelmezett zajártalom kiküszöbölését célozza meg, ugyanakkor kimondja, hogy az irányelv alkalmazási körébe tartozik minden olyan zaj, amelynek az emberek különösen a beépített területeken, közparkokban vagy más, agglomeráción belüli csendes helyeken, háborítatlan vidéki térségekben, iskolákban, kórházakban vagy más, zajra érzékeny épületekben és területeken ki vannak téve.

Európa más nagyvárosaiban elszórtan találkozhatunk ilyen típusú szabályozással, a paletta azonban meglehetősen színes. Németországban egy football európabajnokság elegendő ok a csendrendelet feloldására, addig például Nagy-Britanniában nincs kulturája az ilyen típusú tiltásnak, a fókuszban inkább a közterületen való alkoholfogyasztás tilalmazása áll. Számos helyen külön turistanegyed van kialakítva az éjszaka szórakozni vágyóknak (pl. Bécsben) ahol nincs korlátozás. Ugyanakkor Ausztria jó példa arra, hogy a szabályozás szigorú, de tartományok maguk dönthetik el, hogy milyen típusú szabályozást alkalmaznak.
 


1Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő - testületének 20/2009. (VI. 29.) rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről- módosította: 30/2009. (X. 26.) ör.

2Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ÖNKORMÁNYZATOK
JOGALKOTÁS