Nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemző kereset - Alkotmánybírósági tájékoztatás az adótörvények vizsgálatáról

2010.09. 7. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 6-án egyhangúlag elfogadott határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek az úgynevezett tevékenységre jellemző kere­set alkotmányellenességét állították.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései megváltoztatták az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közre­működő magánszemély tagjának a jövedelemadó fizetési kötelezettségét. A változás lényege, hogy az összevontan adózó jövedelem megállapításánál a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni. Az új szabályok szerint a külön adózó, más jövedelemből az összevont adóalapba kell átcsoportosítania az adózónak annyit, amennyi a „tevékenység piaci értéke” szerinti összeget eléri. A törvény háromféle, választható számítási módot tartalmaz a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás meghatározására.

Az Ab nem fogadta el az indítványozóknak azt az állítását, hogy a támadott sza­bályok egy olyan definícióra – a tevékenységre jellemző kereset fogalmára – épül­nek, ami értelmezhetetlen és a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Az Ab szerint az in­dít­ványban kifogásolt jogszabály szövegéből, összefüggéseiből nem lehet olyan meg­alapozott következtetésre jutni, hogy azok tartalma a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen lenne, és emiatt e szabályok sértenék a jogbiztonságot. A bizonyos mértékű értékelést engedő fogalmak használata a jogi szabályozás hagyományos eszköze, amely a jogalkalmazó jogilag kötött döntési felhatalmazását jelenti. Az Ab álláspontja szerint önmagában az sem tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogal­kotó az érintett rendelkezések érvényesülését, a tevékenységre jellemző kereset fo­galmát az eset összes körülményei figyelembevételével rendeli megállapítani.

Az Ab megállapította azt is, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályozása nem szakad el az adóalany jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, ezért nem sérti az Al­kotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezését. A piaci viszonyoknak megfe­lelő díjazás alkalmazása nem minősül elvárt vagy vélelmezett jövedelem előírásának, hanem az olyan ténylegesen elért jövedelmet jelent, amely az érintett adóalany által folytatott tevékenység eredményének tudható be. Az szja-törvény a vizsgált esetben nem állít fel meg nem szerzett jövedelemmel kapcsolatban megdönthetetlen vélel­met. A törvény a tevékenységre jellemző kereset meghatározását ugyan az adó­zóra hárítja, ennek kiszámításához azonban a szabályok elegendő támpontot adnak; vita esetén pedig a bizonyítás az adóhatóságra hárul.

A határozat indokolása szerint az szja-törvényt eredetileg mó­dosító törvényt a jogalkotó – észlelve a szabályozás hiányosságait – még a módosítá­sok hatálybalépése előtt korrigálta. Az Ab ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: ez a módosítás, ame­lyet az indítványozók nem kifogá­soltak, nem állt teljesen összhangban a jogállamiság alapvető követelményeivel, mert a törvény a címe alapján nem tartalmazhatta volna a tevékenységre jellemző keresetről szóló jogszabály módosítását is.

Az Ab nem vizsgálta az indít­ványozóknak azokat az általános érveit, amelyek a tevékenységre jellemző kereset bevezetése és alkalmazása ésszerűségére, célszerűsé­gére, hasznosságára vonatkoztak.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
GAZDASÁGI JOG
ADÓZÁS