Elhúzódó perek, túlterhelt bíróságok - Főbíró vs. FB elnök? - Nincsenek belviszályok, csak eltérő vélemények

2010.09.13. MTI

A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének szóvivője szerint nincs semmiféle személyes ellentét Baka András főbíró és Gatter László, a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke között; az FB elnöke is azt hangsúlyozta, hogy szó sincs személyes konfliktusról; egybehangzó állításuk szerint csupán egyes szakmai részletkérdéseket ítélnek meg eltérően.

A főbíró szóvivője, Szűcs Péter, illetve a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke ezzel arra a sajtóhírre reagált, amely szerint belviszály robbant ki a bíróságokon. A Magyar Nemzet minapi cikke szerint "nyílt - helyenként személyeskedő hangvételű - levélváltás zajlott le a budapesti bíróságok helyzetéről" Baka András, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, valamint Gatter László FB-elnök között.

A szóvivő elmondta: hónapokkal ezelőtt Gatter László egy Baka Andrásnak címzett levelet tett közzé az FB belső levelezési rendszerén, amelyre a főbíró akkor ugyanott válaszolt. A kérdések, amelyekben eltérő vélemények fogalmazódtak meg: a központi bírósági régió, az FB és a Pest Megyei Bíróság régóta köztudottan nehéz helyzete, a lehetséges megoldási irányok - ismertette Szűcs Péter.

Közlése szerint ezeken a bíróságokon a jogkereső közönség és a bírák számára is nehezen kezelhető a túlterheltség és a perek elhúzódása. Ez évek óta a bírósági vezetés egyik központi problémája. Az itt dolgozó bírák és igazgatási vezetők mindent megtesznek, ami tőlük telik, s azt sem vitatja senki, hogy a mára kialakult helyzet több évtizedes folyamat eredménye. Statisztikai tény, hogy az ország különböző régiói között aránytalanul oszlik meg a munkateher, az ügyek sokasága a fővárost és Pest megyét sújtja - magyarázta a szóvivő.

Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy az elmúlt évek erőfeszítései nem hozták meg a várt eredményeket, ezért új megoldásokban is gondolkodni kell, és nem lehet csupán a bíróságok költségvetésének növelésétől várni a helyzet javulását. Az erőforrások szűkössége mellett szerkezeti problémák is vannak, amelyekre strukturális válaszokat kell adni - hangsúlyozta Szűcs Péter, megjegyezve, hogy egyik lehetőségként valóban felvetődött az FB két megyei szintű törvényszékre bontása, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) karcsúsítása, néhány nagyobb kerület leválasztása.

E meglehetősen összetett kérdésről még nem született döntés, szükség van további vizsgálódásokra, különböző szempontok mérlegelésére, az érintettekkel való konzultációkra. Ebben a körben jelenleg eltérő a véleménye az LB és az FB elnökének, de e mögött nincs semmiféle személyes ellentét, csupán egyes szakmai részletkérdések eltérő megítélése - mondta a főbíró szóvivője.

Gatter László FB-elnök szintén azt hangsúlyozta: szó sincs bírósági vezetők közti konfliktusról, vagy belviszályról, ő csupán még le nem zárt szakmai és szervezeti részletkérdésekben ajánlott megfontolásra bizonyos szempontokat a főbírónak.

"Ellentét nyilván nincs, és nem is lehet köztem, illetve az LB elnöke között, de úgy gondolom, hogy az átalakítások előkészítésének jelenlegi szakaszában hangot adhatok a véleményemnek" - fogalmazott.

A főváros bíróságainak átszervezésével kapcsolatban kifejtette: önmagában egyik megoldás sem jó, vagy rossz. FB-elnökként egy évtizede folyamatosan szorgalmazza a PKKB karcsúsítását, ám önmagában a szervezeti átalakítás nem biztos, hogy növelné a hatékonyságot. Ha ugyanis egy nagyobb szervezetet több részre bontanak, akkor ott nyilvánvalóan keletkeznek elhelyezési nehézségek, létre jönnek újabb vezetői pozíciók, meg kell oldani illetékességi kérdéseket, és nem utolsó sorban egyszeri, milliárdos kiadásra lehet számítani - magyarázta.

Gatter László szerint ugyanez vonatkozik az FB két részre osztására is, amit elvileg szintén nem ellenez, ám itt is az eltérő szempontok körültekintő vizsgálatát javasolja folyamatos véleménycserével, amíg a végső döntés ki nem kristályosodik.

Mint megjegyezte: az LB-elnökéhez címzett levelében azt jelezte, hogy nem tud azonosulni a központi régió problémáinak megoldását vizsgáló OIT-bizottság azon megállapításával, amely szerint az FB szervezete túl nagy, méretei miatt nem kezelhető, és ez az oka a kialakult nehézségeknek. Szerinte nem ez a fő ok, amit alátámaszt az is, hogy az FB-t - egyedül a magyar bíróságok közül - háromszor is átvilágították független szervezetek, és azt állapították meg, hogy jól irányított, kellően szabályozott. Az ok sokkal inkább az lehet, hogy az FB-n évtizedek óta jóval magasabb az egy bíróra jutó bírósági ügyek száma, mint az országban másutt.

Gatter László megerősítette a Magyar Nemzet azon információját, hogy hétfőn nem lesz fővárosi összbírói értekezlet, miután annak napirendjén szerepelt volna a FB elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatok véleményezése, ám a három pályázó egyike, Cserni János bíró ellen a napokban fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Magyarázata szerint erre azért volt szükség, mert Cserni János egy internetes oldalon hosszabb írást tett közzé, amelynek tartalma teljes egészében "nyilvánvaló és markáns politikai véleménynyilvánítás", amit a bírák számára egyértelműen tilt a törvény. Amennyiben az eljárás megindul, Cserni a szabályok szerint nem pályázhat az FB elnökhelyettesi posztjára.

"Nem volt mérlegelési lehetőségem. Függetlenül attól, hogy mi a magánvéleményem a Cserni János írásában kifejtettekről, bírósági vezetőként kötelességem volt fegyelmi eljárást kezdeményezni" - hangsúlyozta Gatter László, aki visszautasította a cikk azon feltételezését, hogy "régi és mély személyi ellentét van Gatter László és Baka András, valamint Gatter és Cserni között". Szavai szerint Cserni János színvonalas bírói munkáját mindig is elismerte, személye ellen sincs kifogása, csupán arról van szó, hogy igazgatási vezetőként nem számít rá, nem szeretne vele együttműködni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS