A vállalkozás és a jogász közötti kapcsolattartás versenyjogi gyakorlata - Az Európai Bíróság több évtizedes jogértelmezési kérdést tisztázott

2010.09.16. Jogi Fórum / Faludi Wolf Theiss

Az EU legfelsőbb jogértelmező fórumának szeptember 14-i döntése értelmében immár nem csupán a magyar, de az Európai Bizottság versenyjogi gyakorlata is egyértelművé vált a vállalkozás és a jogász közötti kapcsolattartást illetően.

A döntés értelmében az Európai Bizottság a továbbiakban helyszíni vizsgálatai során kizárólag a külső, független ügyvéddel folytatott kommunikációba nem nyerhet majd betekintést.

A vállalkozások belső jogtanácsosaival folytatott levelezés és egyéb információcsere ugyanakkor egyértelműen megismerhetővé válik az Európai Unió Bírósága által 2010. szeptember 14-én, a C-550/07.P. számú ügyben hozott döntést követően, hívja fel a figyelmet Dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.

Szeptember 14-i döntésével az Európai Unió Bírósága egy hosszas, az 1980-as évek óta függőben lévő jogértelmezési kérdést zárt le. Az eddigi uniós gyakorlat szerint ugyanis az Európai Bizottság helyszíni vizsgálatai során bármely iratot megtekinthetett és lefoglalhatott, amely az esetleges jogsértés tárgyához kapcsolódott, kivéve az ügyfél védelemhez való joga alapján azon iratokat, amelyek „független” jogásszal folytatott kommunikációhoz kapcsolódóan születtek.

A „függetlenség” meghatározásának igénye 2003-ban merült fel az Akzo Chemicals és Akcros Chemicals vállalkozások ellen lefolytatott helyszíni rajtaütéses vizsgálat kapcsán. Az érintett vállalkozások az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságától többek között az ügyfél védelemhez való jog alapján annak kimondását kérték, hogy belső jogtanácsosukkal folytatott levelezésüket az Európai Bizottság ne használhassa fel a vizsgálata során. Az elsőfokú bíróság megállapította, majd  két napja az Európai Unió Bírósága, mint fellebbviteli fórum is megerősítette, hogy egy vállalkozás belső jogtanácsosa nem tekinthető függetlennek. A bíróság álláspontja szerint részben a munkavállalói jogviszonya, részben pedig gazdasági függősége nem teszi lehetővé egy jogtanácsos számára, hogy függetlensége hasonló terjedelmű legyen egy külső, megbízott ügyvéd függetlenségéhez.

Az Európai Bizottság gyakorlatára is jelentős hatással bíró döntés elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyeknek az Európai Uniós piaci aktivitása jelentős.

„A magyar versenyjogi szabályozás eddig is kizárólag az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikációt fogadta el az ügyfél védelem körébe tartozó, ügyvédi titoknak minősülő és így a versenyhatóság előtt nem megismerhető információnak. Mostantól ugyanakkor a vállalkozások fokozott óvatossággal kell, hogy eljárjanak a külföldi vállalkozásokkal – ideértve a vállalatcsoport külföldi tagjait is - vagy ezek belső jogtanácsosaival folytatott érintkezés során. Másrészt az uniós bírósági döntés a belső jogtanácsosokat arra kell, hogy késztesse, hogy semmiképp ne adjanak munkáltatójuknak tanácsot versenyjogi aggályokat felvető kérdésekben.” – hangsúlyozta dr. Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.

Célszerűnek látszik tehát a vállalkozások körültekintése az egyes versenyjogi kérdések belső megtárgyalása során azzal, hogy minden olyan ügyben, amelynek versenyjogi elemzése szükséges, ajánlott lesz külső, független ügyvédet megbízni.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA