Az uniós munkaidő-irányelv felülvizsgálatának részeként az Európai Bizottság tegnap elindította a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel folytatandó uniós szintű konzultáció kötelező második szakaszát, és nyilvánosságra hozott egy részletes jelentést arról, hogyan alkalmazzák a tagállamok a munkaidőről szóló irányelvet.
Az új konzultáció keretében a Bizottság várja a szociális partnerek véleményét az uniós munkaidőszabályok felülvizsgálatának lehetőségeiről. A Bizottság egyúttal ismerteti a szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszának (IP/10/345) főbb eredményeit is, és áttekintést nyújt a munkaidő tendenciáira és struktúrájára vonatkozó legújabb adatokról, valamint a jelenlegi szabályoknak a tagállamokban tapasztalt társadalmi és gazdasági hatásairól.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos így fogalmazott: „A munkavállalók és a munkáltatók képviseleteivel folytatandó második konzultáció célja, hogy megismerjük a nézeteiket, hogy könnyebben egyetértésre juthassunk majd az uniós munkaidőszabályok módosításáról. A jelenlegi helyzet sem politikailag, sem jogilag nem tartható fenn.” Az uniós biztos még hozzátette: „Újrakezdésre, és új uniós szintű szemléletre van szükség. Nem lesz könnyű, de bízom abban, hogy a jelenlegi szabályok alkalmazásáról szóló mai új jelentés segít abban, hogy túllépjünk a korábbi vitákon, és olyan kiegyensúlyozott megoldást találjunk, amely a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalatok 21. századi valós igényeit tükrözi.”
Ennek a konzultációs felhívásnak az elindítása volt a soron következő lépés az uniós munkaidő-szabályozás új, a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által 2009-ben bejelentett felülvizsgálatában. A felülvizsgálatot több koherens szakpolitikai célkitűzés határozza meg, elsősorban azzal a céllal, hogy a munkaidő igazodjon a munka változó világához, és egyúttal a munkavállalók egészsége és biztonsága is védve legyen.
A konzultáció második szakaszára szóló felhívás a szociális partnerek álláspontját kéri ki két alternatív megközelítésről: szűkebb vagy tágabb terjedelmű legyen-e a felülvizsgálat. Véleményt vár a részletesen felvázolt lehetőségekről is olyan kritikus témákban, mint például
*az ügyeleti idő
*a minimális pihenőidő kiadása
*a túlórák kezelése
*a munka és a családi élet jobb összeegyeztetése, és
*azoknak a kérdéseknek a tisztázása, amelyekben a törvény nem tűnik egyértelműnek.
A munkavállalók és a munkáltatók uniós képviseleteitől a konzultáció első szakaszában érkezett reagálásokból széles körű egyetértés bontakozott ki. Egyértelmű üzenet volt, hogy a jelenlegi munkaidőszabályokon sürgősen változtatni kell. Abban is nagyfokú egyetértés van, hogy a munkaidőszabályoknak nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk a munkavállalók és a munkáltatók képviseletei számára ahhoz, hogy megfelelő szinten tudjanak tárgyalni az alkalmazás részleteiről.
A Bizottság egyúttal bemutatott egy részletes jelentést arról, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák a jelenleg hatályos munkaidő-irányelvet. Ez ismerteti a jelenlegi helyzetet, leírva a jogkövetési hiányosságok és a jogbizonytalanság főbb területeit a különböző országokban.
A Bizottság bemutatta továbbá a munkaidőszabályok gazdasági és társadalmi hatásairól készített független tanulmányok, valamint a munkavégzési módozatokban bekövetkezett releváns változásokat vizsgáló kutatás első megállapításait is. Ezek között olyan témák is szerepelnek, mint például a túlmunka egészségveszélyeztető hatása; a tagállamok jelenlegi költségvetési megszorításai; és az alacsonyabb szintű szakképzettség annak következtében, ahogy mind a köz-, mind a magánszférában a munkáltatók módot találnak a munkaidőszabályok hatásának csökkentésére. A tanulmányból kitűnik az is, hogy az irányelv katalizátorként működhet a hatékonyság növelése és a munka/magánélet egyensúly javítása szempontjából. A Bizottság nyilvánosságra fogja hozni ezeket a megállapításokat, hogy segítse a szociális partnerek részvételét a konzultációban.
Háttér
2004-ben a Bizottság előterjesztett egy javaslatot a munkaidőről szóló, jelenleg hatályos 2003/88/EK irányelv módosítására. A javaslat célja az irányelv ügyeleti időre való alkalmazásának pontosítása volt, valamint annak tisztázása, milyen rugalmasság alkalmazható a minimális pihenőidő kiadásában, és hogy nagyobb rugalmasságot kell-e biztosítani a heti munkaidő kiszámításában; továbbá, hogy az átlagos heti munkaidőre vonatkozó 48 órás korlát egyéni önkéntes túllépését hogyan kell kezelni. 2009 áprilisában azonban a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament hosszas tárgyalások ellenére sem tudtak megegyezni a javaslatról.
José Barroso, a Bizottság elnöke 2009 szeptemberében bejelentette, hogy az új Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 154. cikke szerinti, a szociális partnerekkel folytatandó kétszakaszos konzultáció és a konzultáció révén megismert álláspontok elemzése alapján az irányelv tekintetében új felülvizsgálatot indít, részletes társadalmi és gazdasági hatásvizsgálattal együtt.
A konzultáció első szakasza 2010 márciusában indult.
Ebben a szakaszban a munkavállalók és a munkáltatók képviseletei nem nyilvánították ki azon szándékukat, hogy együttesen párbeszédet folytassanak ezekről a kérdésekről. Ez az oka annak, hogy a Bizottság most elindítja a munkavállalók és a munkáltatók képviseleteivel folytatandó uniós szintű konzultáció második szakaszát.
A konzultációkkal párhuzamosan a Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatot folytat a jelenlegi szabályokról, melynek részeként vizsgálja, hogyan alkalmazzák az irányelvet a tagállamokban. Készült továbbá egy független tanulmány is a társadalmi és gazdasági hatásokról.
A konzultáció második szakasza során a szociális partnerek 2011. február végéig ismertethetik nézeteiket a Bizottsággal a munkaidő-irányelv módosításának különböző lehetőségeiről. E válaszok alapján a Bizottság megkezdi egy jogszabályjavaslat elkészítését az irányelv módosítása céljából, és részletes hatásvizsgálatot készít a javasolt változtatásokról. A jogszabályjavaslat elfogadása a hatásvizsgálat elkészülte után történhet – terv szerint 2011 harmadik negyedévében. A jogszabályjavaslatot ezután megvizsgálja és, adott esetben, elfogadja a Tanács és a Parlament.
A szociális partnerek azonban dönthetnek úgy a konzultáció bármely szakaszában, hogy az EUMSz. 155. cikke alapján saját maguk kezdenek tárgyalásokat ezekről a témákról. Ebben az esetben a Bizottság felülvizsgálja a javaslatra vonatkozó menetrendjének ütemezését és tartalmát.
