A kormány is várja az Európai Bizottság véleményét a médiatörvényről

2011.01. 6. BruxInfo

Az új magyar médiatörvény is terítéken lesz az Európai Bizottság és a magyar kormány pénteki budapesti találkozóján – közölte Brüsszelben a testület elnöke. A Bizottság jelenleg is elemzi a jogszabályt, jogi véleményt viszont lehet, hogy csak hetek vagy hónapok múlva közöl.

Martonyi János külügyminiszter, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerdán brüsszeli újságírókkal találkozva egyaránt azt hangsúlyozták, hogy „nagyon bíznak” az Európai Bizottságnak a magyar médiatörvényről készülő véleményében, és addig is, míg ez megszületik, szorgalmazták, hogy mindenki előbb olvassa el a kérdéses törvényt, mielőtt markáns véleményt mondana.

Abszurdnak minősítette Martonyi János azt az állítást, hogy Magyarország parancsuralmi rendszer kiépítése felé haladna. "Egy országról, amelyben ilyen intenzív, esetenként már-már agresszív megnyilvánulásokkal tarkított demokrácia virul, ezt nem lehet mondani" – mutatott rá brüsszeli újságírókkal beszélgetve. „Olvassák el az ellenzéki sajtó publikációit, és a sajtószabadság tökéletes megnyilvánulásait fogják látni bennük” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „egyet kérek csak: előbb mindenki nézzen körül és tájékozódjon, mielőtt véleményt alkotna”.

A magyar diplomácia vezetője – aki a januárban kezdődött magyar EU-elnökség hat hónapjában az általános ügyek tanácsának soros elnöke – elismerte, hogy a médiatörvény „egy bonyolult szöveg”, de még így is azt javasolta, hogy aki igazán véleményt akar formálni, az próbáljon meg tételesen megismerkedni annak tartalmával. Példaként hozta fel azt a – szerinte „alapvetően ostoba” - állítást, miszerint ha egy sajtóinformáció kiegyensúlyozatlan, akkor az pénzbírságot vonna maga után. Martonyi egyúttal visszatérően hangsúlyozta, hogy a következő lépés most az Európai Bizottság véleményének a megismerése, amelynek időközben a törvény teljes szövegét angol nyelven is eljuttatták. Az utóbbi kapcsán Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, hogy „nagyon bízik” a Bizottság majdani ítéletében, mert meggyőződése szerint „a magyar médiatörvény minden részletében megfelel az EU elvárásainak”. Úgyhogy „mindenki érdeke” az, hogy a brüsszeli vélemény „mielőbb megszülessen” – mutatott rá.

Kovács Zoltán, a KIM kommunikációs államtitkára utalt arra, hogy „a média szabályozása a rendszerváltás óta a legvitatottabb kérdés”, és az előző – 1996-os – verzióját is inkább „rossz kompromisszumok” jellemezték. Ráadásul akkor még egészen más volt a médiakörnyezet, lényegében nem létezett még Magyarországon internetes újságírás, és a kereskedelmi tévézés sem indult még meg. Azóta pedig (kétharmados többség híján) lehetetlen volt hozzányúlni.

A sajtóbeszélgetésen jelen volt az államtitkár társaságában Koltai András médiajogász, a Média Tanács tagja is, aki mindenekelőtt úgy vélte, hogy az eddigi kritikák nem annyira a törvény konkrét pontjait vették górcső alá, hanem rögtön „általános jellegű, súlyos, negatív értékítéletet” fogalmaztak meg. Koltai szerint teljes egészében téves azt állítani, hogy a törvény a politikai véleményalkotás korlátja kívánna lenni. Hangsúlyozta, hogy a rágalmazás és becsületsértés vonatkozásában a törvény nem is hoz semmilyen változást a fennálló szabályokhoz képest. Ahol (új) beavatkozást helyez kilátásba, az voltaképpen 5-6, eddig nem kellően szabályozott terület, mint az emberi méltóság védelme, a gyűlöletkeltő beszéd tilalma, az alkotmányos rend védelme, a kiskorúak oltalma. Hangsúlyozta, hogy mindezek kapcsán is úgy jártak el, hogy e közben mind teljesebb mértékben beemeljék a vonatkozó európai uniós joganyagot.

Arra a kérdésre, mindezekről vajon miért nem általánosabb joganyag keretében intézkedtek, miért kellett ezeket közvetlenül a média tevékenységére szabni, Koltai válaszában kifejtette, hogy korábban voltak kísérletek a tágabb jogi keretek átírására is, de ezek rendre megbuktak az Alkotmánybíróság vétóján. Mivel viszont a jelenség médiakeretek közötti támogatása elfogadhatatlannak tűnt, ezért legalább e téren igyekeztek az ilyen megnyilvánulásoknak gátat szabni. Amikor a Bruxinfo példákat kért tőle olyan esetekre, amelyek az előző szabályok mellett még „átmentek”, ám az új rendelkezés már „megfoghatja” őket, Koltai utalt olyan valóság show-műsorra, amelyben az egyik szereplő „emberi méltóságát ország-világ előtt mértéktelenül megalázták”, és sehol nem állt módjában orvoslást kérnie. Egy másik esetben valamelyik napilap a haldokló – pályán összeesett - Fehér Miklós futballista képét hozta le, ami ellen akkor a családnak nyilván nem volt ereje külön tiltakozni, de a közvéleményben jogos visszatetszést keltett.

A lehetséges szankciókról szólva Koltai kifejtette, hogy hamis túlzás azt állítani, hogy bármilyen pontatlanságra rögtön hatalmas pénzbírságokat fognak kiszabni. Utalt arra, hogy valójában a bírságolásnak nagyon komoly, tételes feltételei és szakaszossága lesz, a büntetés mindenkor az arányosságon, és a „visszaeső” jellegen is alapul majd. Nem utolsó sorban pedig ezek mindig megfellebbezhetőek a bíróság előtt is – tette hozzá, és úgy vélte, hogy „nagy utat kell bejárnia annak” a sajtóterméknek, amelyik valaha eljut majd a maximális pénzbírság kiszabásához. „Nem azt akartuk előírni, hogy miről, hogyan tájékoztasson a média, hanem csak annak akartunk korlátot szabni, hogy mit ne tegyen” – mutatott rá.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MÉDIAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT