Ismétlődő problémák a HIV-teszt körül

2011.01.24. Jogi Fórum/ TASZ

Jogsegélyszolgálatunkhoz érkezett panasz alapján fordultunk beadvánnyal az adatvédelmi biztos irodájához, hogy vizsgálja ki az INTERLAB laboratórium HIV-teszt eredményközlési gyakorlatát, az adatvédelmi biztos a laboratórium gyakorlatát a hatályos jogszabályoknak megfelelőnek találta.

Egyesületünk jogsegélyszolgálatát 2010 nyarán kereste fel egy ügyfél, azzal a panasszal, hogy az INTERLAB Orvosi- Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium Kft. a HIV-teszt eredményét nem kezelte bizalmasan, és illetéktelen harmadik személy részére is kiadta, az érintett engedélye nélkül. A laboratórium felnőtt erotikus filmek szereplőinek teljes körű szűrését is végzi, az ügyfél azt kifogásolta, hogy a laboratórium telefonon felvilágosítást adott a film producerének a az ügyfél teszteredményéről. Mivel az ügyfél végül nem kívánt élni a jogi segítségnyújtás felajánlott eszközeivel, egyesületünk beadvánnyal fordult az adatvédelmi biztos irodájához, hogy vizsgálja ki a laboratórium HIV-tesztelési és eredményközlési gyakorlatát.

Az adatvédelmi biztos válaszában arról tájékoztatott, hogy a laboratórium HIV-teszteléssel kapcsolatos gyakorlata megfelel a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) EszCsM. rendeletben foglaltaknak. Tehát az eredményt csak személyesen, illetve előzetes kérés alapján, postán vagy meghatalmazott útján közlik. Az adatvédelmi biztos vizsgálata során csupán azt kifogásolta, hogy a laboratórium meghatalmazási formanyomtatványán a meghatalamazott személynek csak egy természetes személyes azonosító adata szerepel, így a személy beazonosítása nem pontos. Az adatvédelmi biztos ezért felszólította a laboratóriumot, hogy a formanyomtatványon több személyazonosító adatot is szerepeltessenek, így az eredmény átvételekor a meghatalmazott kétséget kizáró módon azonosítsa magát és ennek tényét a leletet átadó rögzítse.

A TASZ folyamatosan figyelemmel kíséri és teszteli a magyarországi HIV-szűrőállomások tesztelési gyakorlatát. Legutóbbi tanulmányunk 2009 tavaszán jelent meg, amelyben mind az anonimitás, mint a tanácsadás hiányát súlyos problémának találtuk a legtöbb szűrőhelyen. Az eredményközlés gyakorlatával is voltak problémák, volt olyan bőr- és nemibeteg gondozó intézet, ahol telefonon közölték az eredményt.

A HIV-teszt eredménye, ugyanúgy mint minden más egészségügyi adat, különleges személyes adatnak minősül, amit a törvény különleges védelemben részesít, azaz harmadik személlyel az egészségügyi szolgáltató csak az érintett személy beleegyezésével vagy törvény felhatalmazása alapján közölheti. Tehát nem közölheti sem partnerrel, rokonnal, sem munkáltatóval vagy oktatási intézménnyel.

A HIV-teszhez hozzá kell, hogy tartozzon a teszt előtti – pre-test – és az eredmény átvételekor történő – post-test – tanácsadás. A teszt előtti tanácsadás feladata, hogy felmérje a tesztre jelentkező fertőződési kockázatát, illetve tájékoztasson a teszt menetéről, az ablakperiódusról (a fertőzés követő néhány hetes időszak, amikor a szervezet még nem termelt elég ellenanyagot a vírus ellen és ezért a teszt álnegatív eredményt adhat), illetve, hogy a tesztre jelentkező bármilyen, a fertőzéssel illetve a teszttel kapcsolatos kérdésére választ kaphasson. Pozitív eredmény átadásakor fontos felvilágosítani a pácienst a fertőzésről, annak kezelési lehetőségeiről, illetve arról, hogy hogyan tudja megakadályozni, hogy a fertőzést tovább adja. Negatív eredmény esetén szintén fontos a tanácsadás, hiszen ekkor lehet a HIV-fertőzés szempontjából fontos viselkedési formákat átadni, illetve megerősíteni azt a viselkedést, amivel a páciensnek eddig sikerült elkerülnie a megfertőződést.

A World Health Organizaton (WHO) által kiadott HIV-tesztről és tanácsadásról szóló protokollok is az anonimitást és a tanácsadás fontosságát hangsúlyozzák. Magyarországon tanfolyamon és rendszeres továbbképzésen kell részt vennie a tanácsadásra jogosult személynek. Az érvényes jogszabályok szerint bárki, állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül kérheti az anonim és ingyenes HIV-vizsgálatot. Magyarországon, mindezek ellenére, a tesztelési kedv messze elmarad az európai uniós átlagtól. (EU átlag: 42 teszt/1000 lakos Magyarország: 8,8 teszt/1000 lakos, forrás: ECDC Surveillance Report 2008) Ez részben a magyar lakosság alulinformáltságból, az általános népességnek célzott felvilágosító programok majdnem teljes hiányából fakad. Ugyanakkor a HIV-szűrésre jogosult helyek gyakorlatlansága, az anonim vizsgálatok megtagadása és a rosszul vagy egyáltalán nem végzett tanácsadás is lehetnek okai az alacsony tesztszámnak.

Az alacsony tesztszám, az előrehaladott állapotban kezelésre kerültek arányának folyamatos növekedése, valamint a UNAIDS becsült adatai (UNAIDS: country fact sheets: Hungary) viszont azt jelzik, hogy sokan élhetnek úgy közöttünk, hogy nem tudják, hogy HIV-pozitívak, és megfelelő gondozás és kezelés hiányában, legtöbbször már csak AIDS stádiumban (az elmúlt 10 évben Magyarországon az AIDS megbetegedések 56%-nál nem volt ismert a HIV-pozitivitás forrás: Országos Epidemiológiai Központ), vagy túl későn diagnosztizálják őket, ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelés segíthessen az immunrendszerük visszaépítésében.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
TASZ