Adóváltozások II. - A társasági adót érintő legfontosabb változások

2011.02. 2. Jogi Fórum/ dr. Magyar Szilvia

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2011. január 1-jétől hatályba lépő módosításai – az adó mértékének már 2010. augusztus 16. napjától hatályos rendelkezését kivéve – elsősorban jogtechnikai, jogharmonizációs jellegűek. Az alábbiakban összefoglalva a legfontosabb változások áttekintésére kerül sor.

A társasági adó mértéke a Tao. törvény 2010. augusztus 16. napjától hatályos rendelkezése alapján a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, e fölötti részre 19 százalék.

Kapcsolódó konferencia

A Jogi Fórum 'Adó- és Illetéktörvény változások - Különös tekintettel az ügyvédek számára lényeges módosításokra' címmel 2011. február 15. napján Budapesten konferenciát szervez.

További részletek, regisztráció itt→

A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot a 2010. január 1.- június 30., valamint a 2010. július 1. - december 31 közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

A 2010. január 1.- június 30. közötti időszakra jutó pozitív adóalapra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, amelyek teljesíteni tudják az ezen adókulcs alkalmazásához szükséges feltételeket (adókedvezmény tilalom, foglalkoztatási kötelezettség, járulékfizetési alsó korlát, jövedelemminimumot meghaladó adóalap), a 19 százalékos adókulcsot azok az adózók alkalmazhatják, akik a feltételeket nem tudják teljesíteni.

A 2010. július 1. - december 31. közötti időszakra jutó pozitív adóalapra 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és nincsenek feltételek az érvényesítéshez (az egész évre meghirdetett 500 millió forintos határ felezésre kerül a féléves bevezetés miatt); 250 millió forint felett 19 százalék az adókulcs.

Új adóalanyként jelent meg a törvényben az „Európai kutatási infastruktúráért felelős konzorcium” (ERIC). A konzorcium fő feladata a kutatás, de feladatának kiegészítéseként vállalkozási tevékenységet is folytathat. Alapítói jellemzően kormányzati szervek, létesítése külön szervezeti formához nincs kötve.

Az adminisztrációs teher csökkentésének érdekében 2011. január 1. napjától megszűnt a nem egyezményes állambeli külföldi szervezet adókötelezettsége a részére belföldi jogszabály által létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó által jutatott kamat, jogdíj valamint jogszabályban meghatározott tevékenység díja után. A 2010. december 31. napjáig keletkező jövedelem után a 30 százalékos adót azonban meg kell fizetni.

A bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyereségéhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt az adózó a bejelentett részesedés nem pénzbeli hozzájárulásként való rendelkezésre bocsátásakor nem érvényesíthette. A módosítás révén ezen ügyletek nyeresége után is alkalmazható az adóalap-kedvezmény.

Adóalap-kedvezmény érvényesíthető a Magyar Kármentő Alapnak adott támogatások után is. A támogatás 50 százalékáig terjedő kedvezményt a vállalkozások a Kármentő Alap által kiadott igazolás birtokában érvényesíthetik. A vállalkozások - az átmeneti rendelkezés alapján - már a 2010. évben adott támogatások után is érvényesíthetik az adóalap-kedvezményt. 

A kedvezményes, 10 százalékos adókulcs alkalmazásának 500 millió forint adóalapig történő kiterjesztése miatt szükségessé vált az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a külföldi személy minimális fizetendő adójára vonatkozó rendelkezés módosítása. A fogalomba konkrét, 10 százalékos adófizetési kötelezettséget meghatározó rendelkezés került.

A külföldről származó kamatjövedelem mentessége is megszűnt. Csak akkor lehet 2011. január 1-jétől a külföldön adóztatható jövedelmet mentesíteni a magyar adókötelezettség alól, ha a kettős adóztatást kizáró egyezmény erről rendelkezik. Ha az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelem esetében a beszámítást írja elő, akkor a külföldről származó jövedelemre jutó magyar adókötelezettségből legfeljebb a külföldön megfizetett adó vonható le.

Az OECD irányelvek alapján a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott ellenérték szokásos piaci árának meghatározását szolgáló módszerek kiegészültek az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség-megosztásos módszerrel. Így a Tao. törvény mindösszesen öt módszert (összehasonlító árak, viszonteladási árak, költség és jövedelem, ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség-megosztásos módszer) nevesít. Abban az esetben, ha egyik módszer sem alkalmas a társaság számára, akkor a társaságnak továbbra is van lehetősége egyéb módszerek alkalmazására.

Szűkült az adóelőleg- kiegészítésre kötelezettek köre, mert az árbevételi összeghatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. Ezt a szabályt az adózók már a 2010. december 20. napján esedékes feltöltési kötelezettségük teljesítése során érvényesíthették. Azon adózók esetében, akikre a 2010. IV. negyedévet érintően a feltöltési kötelezettség nem vonatkozik, a következő társasági adóelőleg-fizetési kötelezettség esedékessége 2011. január 20.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával összefüggésben a Tao. törvény is a természetbeni juttatás elnevezés helyett a juttatás kifejezést használja.
 

A cikksorozat első része itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
ADÓZÁS