Közösségi oldalak és adatvédelem

2011.02.14. Jogi Fórum/ dr. Léhner Zsuzsanna

Az adatvédelmi biztos január végén konferenciát szervezett a közösségi adathálókról. Az előadók a közösségi oldalak veszélyeiről, a körültekintő használat előnyeiről és a piaci szereplők adatvédelmi gyakorlatáról beszéltek. Beszámolónk a hazai helyzetet vázoló előadásokról szól.

 

Jogi Fórum - rovat

Több, mint három év telt el, mióta útjára indítottuk a Jogi Fórum adatvédelmi rovatát. A megjelent cikkeken pontosan követhető, mi történt az adatvédelem (és az információszabadság) terén hazánkban ezekben az években.

Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy milyen veszélyeket jelentenek a közösségi hálók a gyermekekre. Elmondta, hogy egy felmérés szerint 53%-uk naponta, 38%-uk pedig heti rendszerességgel internetezik. Bár dr. Edvi Péter szerint ezek az adatok nem helytállóak, az tény, hogy nagyon sok gyermek használja az internetet. Az sem vitatható sajnos, hogy Magyarország „pedofil-nagyhatalom”, ám a hatóságoknak nincs megfelelő apparátusuk a hatékony küzdelemhez. Létezik ugyan egy speciális szoftver, amely megkeresi a pedofil oldalakat, de olyan óriási mennyiségű találatról van szó, hogy a német rendőrség is képtelen feldolgozni, nálunk pedig még nem is használják a programot. 

Miszlai Róbert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Infomédia Szabályozási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az augusztus óta működő hatóság nem cenzúra-hivatal. Törvényi kötelességük, hogy segítsék az internet fejlődését. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy a közösségi hálók ugrásszerű fejlődése szükségszerű volt, mert a nagy sávszélességű internet-szolgáltatás alacsony áron elérhetővé vált a tömegek számára, a mobilinternet és az okostelefonok pedig újabb lendületet adtak a fejlődésnek. Ezt az NMHH is támogatja, ahogy a digitális bizalom erősödését is, ám sajnos ehhez szűkös eszközök állnak rendelkezésére. Sokat segíthet az oktatás, a felhasználói tudatosság növelése, végső esetben pedig a kikényszerítés. A hatóság legfőbb eszköze azonban a szolgáltatókkal való együttműködés.

Dr. Urbán Zoltán alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője elmondta, hogy az információs önrendelkezési jog keretében mindenki eldöntheti, hogy milyen adatokat tesz közzé magáról a közösségi oldalakon. Ezen információs önrendelkezési jog megsértését jelenti, ha az adatokat jogosulatlanul, illetve a céltól eltérő módon használják fel, kezelik, és ezzel érdeksérelmet okoznak. Nehézséget jelent azonban annak megállapítása, hogy történt-e jogsértés, és ha igen, ez bizonyítható-e. A szükséges speciális számítástechnikai eszközök nem mindig állnak rendelkezésre, és a szerverek külföldön történő elhelyezése is komoly akadályt jelent.

Dr. Gazdag Tibor alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda NI Bűnügyi Főosztály Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályának vezetője egy 2006-os kutatás eredményét ismertette, amely szerint egymilliárd felhasználó internetezik, és ebből egymillió bűnelkövető. A 2010-es becslés szerint a felhasználók száma megkétszereződött, így feltételezhetően a bűnelkövetőké is. Az internet legális és illegális tartalmak gigantikus gyűjtőhelye, teljes körű megismerése, monitorozása lehetetlen. Célszerű azonban monitorozni a hírportálokat, a közösségi oldalakat, a blogokat, a fórumokat, az adásvételi/aukciós oldalakat, az oktatási intézmények weboldalait, a cégek honlapjait, stb. Visszaélések esetén polgári jogi (személyhez fűződő jogok védelme) és büntetőjogi (pl. zaklatás, visszaélés személyes adattal, kiskorú veszélyeztetése) eszközök egyaránt rendelkezésre állnak.

Dr. Varga Zoltánné, a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Főosztálya Általános Ügyek Osztályának vezetője az informatikai bűncselekmények bizonyítékainak megszerzésére vonatkozó speciális szabályokról beszélt. Már a bűncselekmény gyanújának megállapításához is felderítésre van szükség, ennek keretében meg lehet keresni az érintett szolgáltatót adatkérés céljából, aki ezt köteles teljesíteni. Ha megtagadja az adatszolgáltatást, házkutatás, lefoglalás rendelhető el. Ám az adatszolgáltatás sem mindig vezet eredményre, hiszen előfordulhat, hogy a felhasználó valótlan adatokat adott meg. Meghatározott bűncselekmények esetén a nyomozás elrendelése után bírói engedéllyel titkos adatszerzésre is lehetőség van.

Dr. Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség ügyvezető elnöke beszámolt a globális hotline-rendszer részeként működő MATISZ hotline-ról, amely 2005 februárja óta dolgoz fel illegális és káros magyar nyelvű online tartalmakat a bejelentéseket kezelő www.internethotline.hu weboldalon keresztül. Jelenleg havi 30-40 bejelentés érkezik, ezek 60-70%-ában történik valamilyen intézkedés, többnyire a rendőrség, illetve a külföldi szolgáltató felé történő jelzés. A rendszer erősségei a kiváló szakértői hálózat, a szoros munkakapcsolat a rendőrséggel, a nemzetközi (INHOPE) hálózati együttműködés, valamint az önszabályozást támogató szakmai és civil szervezetekkel történő együttműködés. Az előadó ugyanakkor gyengeségként nevezte meg a felhasználók, szülők, pedagógusok hiányos médiaműveltségét, a bűnüldözés alacsony hatékonyságát, a folyamatos finanszírozás megoldatlanságát, és az internetes közösségek önszerveződő ellenállásának gyengeségét. Veszélyt jelent, hogy a globális internet akadályozza az egységes fellépést, a közösségi tartalmak jogosulatlan használatának visszaszorítását segíti azonban az önszabályozás erősödése, a nagy látogatottságú közösségi oldalak érdekeltségének növekedése, a hatékony szűrőprogramok terjedése, a javuló nemzetközi együttműködés a jogalkotásban és a bűnüldözésben, valamint az, hogy a felhasználók is egyre tapasztaltabbak.

Dr. Detrekői Zsuzsa, az Iwiw jogtanácsosa arról beszélt, hogy a piacvezető nemzetközi közösségi oldalak rendkívül jó minőségű szolgáltatásai elaltatják a felhasználók figyelmét az adatvédelemmel kapcsolatban, így természetessé válik az érzékeny személyes adatok és üzleti titkok közzététele. Ezeket a szolgáltatókat a hatósági fellépés általában nem fogja vissza, csak a médiabotrányok, mert ezek kihatnak a látogatottságukra. A jogtanácsos azt is elmondta, hogy 2009 novemberében az EU elfogadta az elektronikus hírközlési szabályozás átfogó módosítását. Az Irányelv szerint cookie-k technikai céloktól eltérő célokra (pl. reklám) történő felhasználása csak az előfizető tájékozott hozzájárulásával lehetséges. Az EU-szabályozás alá tartozó szolgáltatók így versenyhátrányba kerülhetnek az USA-beli szolgáltatókkal szemben. Dr. Detrekői Zsuzsa arról is tájékoztatott, hogy az Iwiw a közeljövőben bevezeti a profiloldalak keresőkben való elérését, amennyiben a felhasználó ehhez hozzájárul.

Lőrincz László, a Randivonal nevű internetes társkeresőt üzemeltető Habostorta Kft. képviselője elmondta, hogy a Randivonal 107 ezer aktív regisztrált taggal Magyarország piacvezető társkereső oldala. Bár ilyen irányú felmérést nem végeztek, de feltételezik, hogy felhasználóik adatvédelmi igénye az, hogy adataik csak a potenciális partnerekhez jussanak el, ne legyenek felismerhetők mások számára. Választhatnak, hogy feltöltenek-e magukról fotót az adatlapjukra. Ha igen, úgy ismerőseik könnyen azonosíthatják őket, míg fénykép nélkül ez valószínűleg nem történhet meg, így azonban jóval nehezebb ismerkedni. Üzemeltetői oldalról az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lenni, és erről a célról tájékoztatni kell a felhasználót az adatok megadása előtt. A személyes adatokat törölni kell a felhasználó kérésére, vagy ha megszűnik az adatkezelés célja.

Dr. Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi programvezetője szerint a 18 év alatti fiatal felhasználók 70-90%-a nem olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a fiatalok 83%-a az interneten keresztül is csak olyanokkal tart kapcsolatot, akikkel a való életben is. A fennmaradó 17% azonban magas kockázatú felhasználónak minősül. Figyelemreméltó jelenség, hogy sok fiatal számára a népszerűség annyira fontos tényező, hogy ennek adatvisszatartás miatti csorbulását nagyobb veszteségként élik meg, mint személyes adataik sérülését. Pozitívum viszont a közösségi hálókon való részvételben az, hogy növekszik a tolerancia, és a kirekesztett, elszigetelt fiatalok, csoportok is egymásra találhatnak. Az előadó beszélt a közösségi portálok azon sajátosságáról is, hogy a feltöltött tartalmak végleges eltávolítása körülményes. A barátok vonatkozásában a profil szabadon alakítható, a szolgáltató azonban a törölt adatokat is tárolhatja, ha van rá kapacitása. Megoldás lehet az alapbeállítások módosítása: ne az legyen a vélelem, hogy a felhasználó minden adatát nyilvánosságra kívánja hozni. 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS