A T-385/07., T-55/08. és T-68/08 . sz. ügyekben hozott ítélet - FIFA és UEFA kontra Bizottság

2011.02.25. Jogi Fórum/ Európai Unió Törvényszéke

Egy tagállam bizonyos feltételek mellett megtilthatja a labdarúgó világbajnokság és Európa-bajnokság fizetős televíziós szolgáltatás révén történő kizárólagos közvetítését abból a célból, hogy közönségük ezen eseményeket szabad hozzáférésű televíziós csatornán követhesse.

Amennyiben e versenyek a maguk összességében a társadalom számára kiemelten jelentősek, a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságának e korlátozását az információhoz való jog és az ezen események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférés biztosításának szükségessége igazolja.

A televíziós műsorszolgáltató tevékenységről szóló irányelv (Az 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv)  lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megtiltsák azon események kizárólagos közvetítését, amelyeket társadalmuk számára kiemelten jelentősnek minősítenek, amikor egy ilyen közvetítés a közönség jelentős részét megfosztaná attól a lehetőségtől, hogy ingyenes televíziós szolgáltatás révén történő közvetítés során kövesse ezen eseményeket.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szervezi a labdarúgó világbajnokságot, és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezi a labdarúgó-Európa-bajnokságot (Eb). E versenyek televíziós közvetítési jogainak értékesítése képezi egyik fő bevételi forrásukat. Belgium és az Egyesült Királyság egyaránt összeállította a társadalmuk számára kiemelten jelentősnek minősülő események jegyzékét. E jegyzékek – többek között – Belgium vonatkozásában a világbajnokság valamennyi mérkőzését, az Egyesült Királyság vonatkozásában pedig a világbajnokság és az Eb valamennyi mérkőzését tartalmazták. E jegyzékeket megküldték a Bizottságnak, amely úgy határozott, hogy e jegyzékek összeegyeztethetők az uniós joggal.

A FIFA és az UEFA azonban a Törvényszék előtt megtámadta e határozatokat, azon tényt vitatva, hogy e mérkőzések összessége e tagállamok közönsége számára kiemelten jelentős eseménynek minősülhet. A mai napon hozott ítéletében a Törvényszék először is a világbajnokság és az Eb szervezéséhez kapcsolódó egyes sajátságokat vizsgál, valamint az ezen események televíziós közvetítésére gyakorolt hatásukat. Ezt követően e sportesemények televíziós közvetítésének uniós jogi és tagállami szabályaira emlékeztet. Végül a Törvényszék azt a kérdést elemzi, hogy a világbajnokság és az EB televíziós közvetítésének a FIFA és az UEFA által birtokolt jogai korlátozhatók-e kényszerítő közérdekű indok alapján.

A Törvényszék mindenekelőtt úgy ítéli meg, hogy a 97/36 irányelv (18) preambulumbekezdésében a világbajnokságra és az Eb-re történő hivatkozásból az következik, hogy ha valamely tagállam az általa elkészítendő jegyzékbe felveszi e versenyek mérkőzéseit, nincs szükség arra, hogy a Bizottságnak címzett közleményében egyedileg indokolja, hogy e mérkőzések jellegüknél fogva a társadalom számára kiemelten jelentős eseményeknek minősülnek. Mindenesetre a Bizottság azon esetleges megállapítása, miszerint a világbajnokság és az Eb egészének felvétele a valamely tagállam társadalma számára kiemelten jelentős események jegyzékére azon okból összeegyeztethető a közösségi joggal, hogy e versenyek – jellemzőik okán – érvényesen tekinthetők egységes eseményeknek, azon sajátos elemek alapján vitatható, amelyek azt bizonyítják, hogy a világbajnokság „nem díjmérkőzései” és az Eb „nem gálamérkőzései” (A világbajnokság „díjmérkőzései” elsősorban az elődöntőket, a döntőt és az érintett ország nemzeti csapatának(ainak) mérkőzéseit foglalják magukban. Az Eb „gálamérkőzései” különösen a nyitómérkőzést és a döntő mérkőzést foglalják magukban. E versenyek egyéb mérkőzései „nem díjmérkőzéseknek"”, illetve „nem gálamérkőzéseknek” minősülnek.) nem bírnak ilyen jelentőséggel e tagállam társadalma számára.

E körülményekre figyelemmel a Törvényszék kiemeli, hogy a „díjmérkőzések” és a „gálamérkőzések”, illetve az Eb vonatkozásában az egy adott tagállam nemzeti csapatának részvételével zajló mérkőzések kiemelten jelentősek a társadalom számára, tehát felvehetők az olyan eseményeket felsoroló nemzeti jegyzékbe, amelyekhez e közönség számára szabad hozzáférésű televíziós szolgáltatás általi hozzáférhetőséget kell biztosítani.

A világbajnokság és az Eb egyéb mérkőzéseit illetően a Törvényszék kiemeli, hogy e versenyek egységes eseményeknek minősíthetők, nem pedig „díjmérkőzésekre” és „nem díjmérkőzésekre”,illetve „gálamérkőzésekre” és „nem gálamérkőzésekre” osztott események sorozatának. Ily módon, például, a „nem díjmérkőzések” és a „nem gálamérkőzések” befolyásolhatják a csapatoknak a „díjmérkőzéseken” és a „gálamérkőzéseken” való részvételét, ami a közönségben különös érdeklődést kelthet e mérkőzések követése tekintetében. E vonatkozásban a Törvényszék hangsúlyozza, hogy előzetesen – a nemzeti jegyzékek összeállításakor vagy a közvetítési jogok megszerzésekor – nem határozható meg, hogy mely mérkőzések lesznek valóban döntő jelentőségűek e versenyek további fordulóiban, illetve melyek lesznek hatással egy adott nemzeti csapat szereplésére. Ezen okból a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az a tény, hogy bizonyos „nem díjmérkőzések", illetve „nem gálamérkőzések” befolyásolhatják a „díjmérkőzéseken”, illetve a „gálamérkőzéseken” való részvételt, igazolhatja a tagállam azon döntését, hogy e verseny mérkőzéseinek összességét a társadalom számára kiemelten jelentősnek minősíti.

A felperesek által annak bizonyítása céljából hivatkozott statisztikai adatokat illetően, hogy a „nem díjmérkőzések” és/vagy „nem gálamérkőzések” nem kiemelten jelentősek a belga társadalom és az Egyesült Királyság társadalma számára, a Törvényszék megállapítja, hogy a legutóbbi világbajnokságok és Európa-bajnokságok mérkőzéseinek e kategóriáira vonatkozó nézettségi mutatók azt bizonyítják, hogy e mérkőzések jelentős számú televíziónézőt vonzanak, akiknek egy része szokásosan nem érdeklődik a labdarúgás iránt.

Ezt követően a Törvényszék megállapítja, hogy mivel az Unióban nem kerültek összehangolásra azok az egyedi események, amelyeket a tagállamok a társadalom számára kiemelten jelentős eseményeknek minősíthetnek, a világbajnokság és az Eb mérkőzéseinek a nemzeti jegyzékbe történő felvételére vonatkozó többféle megközelítés is összeegyeztethető lehet az irányelvvel.

Lehetséges tehát, hogy egyes tagállamok úgy ítélik meg, hogy kizárólag a „díjmérkőzések” és a „gálamérkőzések”, és – az Eb-t illetően – az érintett nemzeti csapat részvételével zajló mérkőzések bírnak kiemelt jelentőséggel a társadalom számára, míg más tagállamok érvényesen vélhetik úgy, hogy a „nem díjmérkőzéseknek” és a „nem gálamérkőzéseknek” is szerepelniük kell a jegyzékben.

A Törvényszék egyébiránt megállapítja, hogy bár a világbajnokságnak és az Eb-nek a társadalom számára kiemelten jelentős eseménnyé történő minősítése azt az árat is befolyásolhatja, amelyet a FIFA és az UEFA kap e versenyek közvetítési jogainak átengedéséért, e minősítés nem semmisíti meg e jogok kereskedelmi értékét, mivel nem kötelezi e két szervezetet e jogok bármilyen feltételekkel történő átengedésére. Hasonlóképpen, jóllehet az ilyen minősítés korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát, e korlátozás igazolt, mivel az információhoz való jog védelmére és a társadalom számára kiemelten jelentős események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférés biztosítására irányul.

Végül a Törvényszék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság szabályozása nem biztosít különleges vagy kizárólagos jogokat egyes műsorszolgáltatók számára. E körülményekre figyelemmel a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság nem tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy összeegyeztethető az uniós joggal az, hogy az Egyesült Királyság a világbajnokság és az Eb mérkőzéseinek összességét, illetve a Belga Királyság a világbajnokság mérkőzéseinek összességét a „társadalmuk számára kiemelten jelentős eseménynek” minősítette. Következésképpen, a Törvényszék elutasítja a FIFA és az UEFA kereseteit.

———————

EMLÉKEZTETŐ: A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag
jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést
lehet benyújtani a Bírósághoz.

EMLÉKEZTETŐ: A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.
 

  • kapcsolódó anyagok
SPORTJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE