Az energiafüggőség csökkentése szabadságkérdés

2011.02.28. BruxInfo

A soros elnökség dolga, hogy bármi is történik, állhatatosan kitartson a legfontosabb és mindmáig egyedül biztos program, a gazdasági kormányzási csomag megvalósítása mellett – szögezte le pénteken Brüsszelben Orbán Viktor, aki egyúttal óvott attól, hogy a mediterrán térség „aktuális gondjai” miatt a jövőtől (a keleti partnerségtől) vonjanak el forrásokat.

A magyar miniszterelnök „szokásos munkamegbeszélésnek” minősítette találkozóját pénteken Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács (EiT) elnökével, akivel – csakúgy, mint Barroso bizottsági elnökkel – szavai szerint az elnökség kezdete óta igyekszik (személyesen, vagy telefonon) hetente egyszer egyeztetni. A pénteki megbeszélés után brüsszeli magyar tudósítókkal találkozva Orbán Viktor mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az elnökségi időszak egyharmadát kitevő első két hónap alatt számos olyan tényező felmerült, amelyekre az év elején még senki sem gondolhatott, ám a legfontosabbnak éppen ezek fényében is azt tartja, hogy az új fejlemények és ötletek „ne térítsenek el”, és „ne lankadjon a figyelem az alapkérdésben, az euró megmentését illetően”.

Orbán szerint ez utóbbi valamennyi EU-tagország érdekével egybeeső alapvető probléma, ezért is számít majd „kiemelkedő jelentőségűnek” az eurózóna tagországainak március 11-i brüsszeli csúcstalálkozója, („amitől azt várjuk, hogy olyan döntések születnek, amelyek megállítják az euróval szembeni bizalom csökkenését” – tette hozzá). Tény, hogy ezen a találkozón az EU-Huszonhetekből csak tizenheten vesznek majd részt, ami más körülmények között kérdéseket vethetne fel, de a jelen helyzetben az euró megmentése „olyan súlyos ügy, amihez képest minden más, jogos érzékenység is másodlagossá válik” – vélte a soros elnökséget ellátó magyar kormány feje. „Ha az eurózóna tagállamai nem tudják megóvni az eurót, akkor az EU-nak is lőttek” – summázta a helyzet komolyságát.

Orbán a Bruxinfo kérdésére hangoztatta, hogy a félév első két hónapjának sok történése mellett az elnökség aktuális feladata éppen az, hogy „kitartásával” továbbra is elősegítse „az egyetlen biztos folyamat, a gazdasági kormányzás”, a közösségi gazdaságpolitikai koordináció megteremtését. A hat hónap során ez olyan megfogható, konkrét teendőkben ölt testet, mint az alapszerződés módosítása, az európai szemeszter kibontakozása, valamint a gazdasági kormányzást megalapozni hivatott „hatos” jogszabályi csomag júniusi elfogadása. „Sokféle új elképzelés forog jelenleg, de ez az egyetlen biztos folyamat, aminek ismerjük és elfogadtuk a tartalmát, látjuk a menetét, az állomásait. Nem szabad, hogy más ügyek ettől eltérítsenek” – húzta alá.

A kormányfő elismerte ugyanakkor, hogy éppen ezért „nem tölti el örömmel” az a tény, hogy például a gazdasági kormányzást szolgáló leendő hat jogszabály lezárásához vezető eddigi viták során tizenegy azonosított lényegi kérdésből tíz még mindig nyitva van. „Nem haladnak (e téren) elég gyorsan a dolgok” – jegyezte meg ennek kapcsán -, főként annak fényében nem, hogy a magyar elnökség a március 24-25-i brüsszeli EU-csúcsra már legfeljebb 1-3 nyitott kérdést akar csak bevinni. Ennyiből sok fog múlni a következő hetek konzultációin. Összességében pedig elmondható, hogy ha az elnökség legfontosabb kérdésének a gazdasági kormányzati csomag elősegítését tekintik, akkor „a következő négy hét döntő lesz a magyar EU-elnökség szempontjából” – tette hozzá.

Az észak-afrikai tömegmozgalmak és nyomukban támadt politikai helyzet kapcsán Orbán Viktor úgy vélte, hogy „az EU remekül dolgozik”, és kilátásba helyezte, hogy „a jövő hét elején” az Unió átfogó – NATO-val és ENSZ-szel egyeztetett - csomagban válaszol majd a rohamtempóban gyorsuló eseményekre, lefedve azok minden lényeges aspektusát. A Bruxinfo azon kérdésére, vajon mennyiben tud egyetérteni az újabban egyre gyakrabban hallható sürgetéssel, hogy az EU szomszédságpolitikájának fókuszát „keletről ismét délre” kéne áthelyezni (beleértve a pénzügyi források részleges átcsoportosítását is), Orbán válaszában kifejtette: „A pánik sohasem jó tanácsadó”. A mediterrán térség fontossága aligha alábecsülhető, a jelenlegi történések pedig nyilvánvaló potenciális veszélyek sorát vetik fel, a bevándorlók lehetséges hullámától az energiaellátás kérdéséig. Ezek aktuális gondok, amiket nagyon helyesen kezelni kell. „A keleti partnerség azonban nem probléma, hanem lehetőség” – húzta alá. „Mindig hangoztattam, hogy az EU számára Euró-Ázsiában van a jövő”, további fejlődésének tartalékait ez a térség jelentheti.

Vajon éppen ennek szellemében is, nem az volna-e a helyes, ha nem a bizonytalan hátterű afrikai és egyéb forrásokra, hanem a „keleti”, azaz orosz energiára alapozna Európa – merült fel ennek kapcsán a beszélgetés során a kérdés. A magyar miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott, hogy ami Magyarországot illeti, „számunkra az energia diverzifikáció – szabadság kérdés. Magyarország nem függhet egyetlen ország ellátásától”. Hozzátette: „Oroszországgal jóban kell lenni”, és szerinte a viszony „máris jobb, mint tíz hónappal ezelőtt volt”, de ez mit sem változtat azon, hogy nem szabad megengedni, hogy „egyetlen országtól függjön minden”.

A magyar kormányfő összességében úgy vélte, hogy az elnökség „harmada” eddig jó eredményeket hozott. Sok múlik persze azon, hogy miként alakul a gazdasági kormányzási csomag sorsa, de „szépen halad a munka” az energiapolitikában, és szerinte bíztatóak a jelek az EU-horvát csatlakozási tárgyalások alakulásában is.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
ENERGETIKA