Az Art. legfontosabb változásai II. rész

2011.03. 1. Jogi Fórum/ dr. Magyar Szilvia

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) Adóigazgatási eljárás fejezetében is számottevő módosítások történtek. A cikk második részében az ellenőrzést, valamint a hatósági és a végrehajtási eljárást érintő változások áttekintésére kerül sor.

Egyszerűsített felszámolás esetén egységesítésre került az ellenőrzési határidő: a tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záró bevallás ellenőrzését az adóhatóság ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételét követően egy éven belül köteles befejezni.

Ha az ellenőrzés során az adóhatóság külföldi adóhatóságot keres meg, akkor csak a megkereséssel érintett kérdések tekintetében indokolt az ellenőrzés felfüggesztése, így az adóhatóság az ellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben folytathatja. Ebből következően a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az adó megállapításához való jog elévülése nem szünetel.

Az Art. az első szabályszerű idézés elmulasztása esetén lehetővé teszi az adózó, illetőleg képviselője, alkalmazottja elővezetését. A módosítás révén az adóhatóság az első idézés elmulasztása esetén elrendelheti az adózó korábbi képviselőjének, alkalmazottjának elővezetését is. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása azonban továbbra is szükséges.

Az adózó kérelmére elrendelt ismételt ellenőrzés szabályainak pontosítására oly módon került sor, hogy az Art. meghatározta az ismételt ellenőrzés elrendelését megalapozó új tény, körülmény fogalmát. Ennek alapján az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján akkor lehet ismételt ellenőrzést elrendelni, ha az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem álhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott. Továbbá bővítésre került az ismételt ellenőrzés azon esetköre, mely szerint nemcsak a társadalombiztosítási igazgatási szerv és magánnyugdíjpénztár megkeresésének teljesítése érdekében, hanem bármely olyan esetben lehetőség nyílik az ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálata, amikor az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt.

Amennyiben az adózónak több meghatalmazott képviselője van, az adóhatóság az iratot az adózó által az iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti. Ha azonban az adózó nem él ezzel a lehetőséggel az adóhatóság választja ki az adózó meghatalmazottjai közül azt a képviselőt, aki (amely) számára az irat kézbesítését teljesíti.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) azon szabálya, mely szerint a hatósági döntés kézbesítése esetén kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíteni kell az ügyfelet, az adóeljárásban nem érvényesül. Ennek oka, hogy valamennyi adóhatósági döntés tértivevényes küldeményként kerül kézbesítésre, így az adózó a tértivevényes küldeményről szóló postai értesítés alapján tudomással bír valamennyi, kézbesítési vélelem beállta szempontjából releváns tényről.

A vagyonszerzési illeték kiszabási eljárások bonyolultságára, és a helyszíni szemle lefolytatásának időigényességére ezekben az ügyekben az ügyintézési határidő 30 napról 60 napra módosult.

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratok köre kibővült a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozattal.

Az Art. korábbi szabályozása szerint csak a gazdasági tevékenységet folytató adózók élhettek a visszatartási jog gyakorlásának mellőzése iránti kérelem lehetőségével. A módosítás kiterjeszti ezt a lehetőséget azon köztartozással rendelkező magánszemélyek számára, akik igazolni tudják, hogy a visszatartott költségvetési támogatás elmaradása súlyosan veszélyezteti a saját és velük együtt élő hozzátartozójuk megélhetését.

Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti az adóhatóság elsőként inkasszót bocsát ki. Így előfordulhat, hogy az adott összeg kétszeresen is befolyik, ebben az esetben az adóhatóságnak önhibáján kívül keletkezik kamatfizetési kötelezettsége. Az előzőekben leírt helyzet megoldását jelenti az, hogy ha az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon belül visszatéríti, kamatfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Az adóhatóság illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése (pl. adásvételi szerződés felmondása) várható.

A végrehajtási eljárások indokolatlan elhúzódását akadályozza azon törvényi módosítás, mely szerint: „Nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmének benyújtása, ha az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az eljárást jogerős végzéssel megszüntette.”

A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében a felülvizsgált határozatot új eljárás elrendelése mellett hatályon kívül helyezheti. Amennyiben az adóhatóság az új eljárást az adó megállapításához való jog elévülése miatt nem tudja lefolytatni, úgy ebben az esetben az 6 hónappal meghosszabbodik.

A hagyatéki eljárás időtartama alatt az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.

Az Art. megteremtette a mulasztási bírság kiszabásának lehetőségét abban az esetben, ha az adózó közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Ebben az esetben a kiszabható mulasztási bírság felső határa 500.000 forint.

A törvény módosítása enyhítette az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén kiszabható mulasztási bírságot, ennek alapján az áru forgalmi értékének 40 %-áig terjedő bírság szabható ki.

A bírságolható személyek köre is szűkítésre került, így a számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó, az adózó alkalmazottja, képviselője, valamint az értékesítésben közreműködő magánszemély is mulasztási bírsággal sújtható, ezen személyek közvetlen vezetője azonban nem. Továbbá be nem jelentett foglalkoztatott esetén nem bírságolható az a személy, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelessége a biztosítottak bejelentése.

 

A cikksorozat korábbi részei itt olvashatóak:

Első rész→

Második rész→

Harmadik rész→


 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT