A regionális képző központokról

2011.03. 2. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

2011 februárjában született meg a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet.

A rendeletben a közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a területi felzárkózási koordinációs központi feladatok ellátására összesen 9 regionális képző központot jelölt ki. Ezek a

  •  Békéscsabai Regionális Képző Központ (Békés és Csongrád megyében)
  •  Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ (Fővárosban és Pest megyében)
  •  Debreceni Regionális Képző Központ (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében)
  •  Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében)
  •  Kecskeméti Regionális Képző Központ (Bács-Kiskun és Pest megyében)
  •  Nyíregyházi Regionális Képző Központ (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében)
  •  Pécsi Regionális Képző Központ (Baranya, Somogy és Tolna megyében)
  •  Székesfehérvári Regionális Képző Központ (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében)
  •  Szombathelyi Regionális Képző Központ (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében).

A regionális képző központok jogállása, irányítása

A rendelet kimondja, hogy a képzési központok képzési, területi felzárkózási koordinációs feladatokat ellátó, a társadalmi felzárkózás politika eszközeit alkalmazó, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. Minden központ saját működési területén látja el feladatait. A központot a miniszter irányítja, élén az igazgató áll, akit a miniszter a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár javaslatára bíz meg, valamint gyakorolja a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat.

A központok feladatai

A központok a miniszter által elbírált éves szakmai terv alapján végzik feladataikat. A szakmai terv tartalmazza a saját terület felzárkózási lehetőségeinek bemutatását, a célokat, azok megvalósítása irányába ható cselekvési és ütemtervet, az eszközrendszert és módszereket, a nyomonkövetés folyamatát, a konkrét feladatokat, valamint a szervezeti és működési rendet.

Az egységes társadalmi fellépés és az összehangolt együttműködés irányába hatnak a rendelet azon előírásai, melyek szerint a feladataik ellátása során a központok:

  •  hálózati együttműködést valósítanak meg. A hálózat egységes működéséhez szükséges szakmai operatív feladatokat a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ látja el.
  •  kapcsolatot tartanak a működési területük önkormányzataival, civil szervezeteivel, az egyházakkal, szociális, közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézményekkel, a területileg illetékes kormányhivatalokkal, a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel, továbbá a területileg illetékes kamarákkal, felmérik és koordinálják működési területükön a társadalmi felzárkózással kapcsolatos tevékenységeket.
  •  felkészülnek arra, hogy egységes információ menedzsment rendszert működtessenek, és gondoskodnak az információk hálózaton belüli áramlásáról.

Expressis verbis kimondja a rendelet, hogy a központoknak milyen konkrét feladatokat kell megvalósítaniuk a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése érdekében. Eszerint:

1./ - az európai uniós és más nemzetközi, valamint hazai forrásokból kiírt pályázatok alapján a kiemelt működési területen megvalósuló beruházások munkaerőigényének, az ehhez kapcsolódó álláshelyek betöltésére alkalmas álláskeresők és inaktívak számának, képzettségének felmérése, ezen személyek felkészítése a foglalkoztatásra,
- a beruházók felkészítése a beruházások munkaerőigényének betöltésére alkalmas álláskeresők és inaktívak foglalkoztatására,
-  a megvalósuló foglalkoztatás folyamatos nyomon követése.

2./ - elsősorban a helyi gazdaság reális igényeire alapozott, valamint a helyi munkaerő-piaci igényekkel összhangban lévő minőségi és piacképes szakmákra épülő képzések, továbbképzések biztosítása,
-  a képzések gyakorlatorientált formában történő megvalósítása,
- az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők részére az általános iskola befejezésére irányuló képzésben való részvétel lehetőségének biztosítása.

3./ a központok a lakhatási körülmények javítása, illetve a lakhatási helyzet megoldása során a település sajátosságaihoz igazodva lehetőséget biztosítanak
a) a közmű-ellátottság, infrastruktúra (belvíz elvezetési, víz-, csatorna-, út- és elektromos hálózat, járda kiépítése, javítása) javítására,
b)  leromlott állapotú lakások felújítására,
c)  használt lakások vásárlására,
d)  új lakások építésére és működtetésére.

4./ - a központok közreműködnek a résztvevők személyiségfejlesztésében és mentorálásában,
-  munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtanak,
- közismereti és felzárkóztató képzéseket, valamint a képzéseket támogató tréningeket szerveznek, utógondozásban részesítik a résztvevőket,
-  szakembereket biztosítanak a résztvevők családi, életviteli problémáinak megoldásához.

Fenti rendelkezések már hatályosak azzal a megkötéssel, hogy a központok a 2011. évi szakmai tervüket 2011. február 28-ig nyújtják be a miniszternek, melynek elbírálására legkésőbb 2011. március 18-ig sort kell keríteni.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
OKTATÁSÜGY