Négy EP-mandátumot veszíthet Magyarország

2011.03. 7. BruxInfo

Huszonkettőről 18-ra csökkenne Magyarország képviselői helyeinek száma a következő választások után az Európai Parlamentben a választási rendszer 2014 utáni reformjáról szóló jelentés tervezete szerint, amiről májusban szavaz az EP plenárisa, mielőtt júniusban a kormányok elé kerülne megvitatásra.

Jó néhány ország számára valóságos hidegzuhanyként hathat az a javaslat, amellyel egy liberális brit képviselő kívánja meglehetősen radikálisan átalakítani az Európai Parlament választási rendszerét a következő, 2014-ben esedékes voksolástól. Andrew Duff parlamenti állásfoglalás tervezete – amiről előbb áprilisban szavaz az alkotmányügyi bizottság, majd májusban a plenáris – ugyanis egy angol professzorok által végzett matematikai számítás alapján 16 uniós tagállamnak kevesebb képviselői helyet biztosítana, mint a jelenlegi, 2009 és 2014 közötti ciklusban.

Az új számítási módszer első számú kárvallottjai a közepes méretű országok lennének, köztük Magyarország is, amely – ha a terv egyszer megvalósulna – a következő EP-be 22 helyett már csak 18 parlamenti képviselőt delegálhatna. Hattal kevesebbet, mint a 2004-es magyar csatlakozás során. A magyarokhoz hasonlóan négy helyett veszítenének a velünk közel azonos népességszámmal rendelkező belgák, portugálok, csehek és görögök is. A „degresszív arányosság” elvén alapuló számítási módszer elsősorban a nagy országoknak kedvezne, amelyek Németország kivételével egytől-egyig több mandátumot kapnának. (Franciaország például a jelenlegi 74 helyett 82-őt, Nagy-Britannia 73 helyett 79-et, Olaszország 73 helyett 77-et, de a spanyolok és a lengyelek is jobban járnának). Németországnak maradna a Lisszaboni Szerződésben rögzített 96 hely, amelyet a jelenlegi ciklusban ideiglenesen három fővel túlléphet. A kis államok közül Észtország növelné még jelenlétét az EP-ben, miközben Málta (5 képviselő), Luxemburg, Ciprus, Szlovénia és Hollandia mandátumainak száma nem változna. Duff javaslata már Horvátország és Izland csatlakozását is figyelembe venné.

Mint ismeretes, az Európai Parlamentnek jelenleg 736 tagja van, de egy tanácsi döntés értelmében ez a szám a 2014-ig tartó ciklus végére ideiglenesen 754 főre emelkedik (ez azt jelenti, hogy még 18 mandátumot kell betölteni a tagállamokból, de ez a jelenlegi 22-es magyar létszámot nem érinti). A Lisszaboni Szerződés, amitől átmenetileg eltértek, ugyanakkor 751 főben limitálta a képviselőtestület létszámát – egy tagállam legalább 6 (Málta), legfeljebb 96 helyet kaphat (Németország). A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a Parlamentet arra, hogy a választási rendszerrel kapcsolatban javaslatokkal álljon elő, de az utolsó szót kormányközi konferencia keretében a tagállamok mondják majd ki. Mivel egyhangú döntést igénylő kérdésről van szó, sokan kétségbe vonják, hogy a javaslatból valaha is valóság lesz. A kevesebb parlamenti hellyel beérni kényszerülő országok számára ugyanis aligha lesz elfogadható. A májusi plenáris szavazás után mindenesetre a júniusi EU-csúcs elé kerülne megvitatásra a javaslat. 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ