Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.

I. Valótlanságok a kormány vitairatában

I/1. A vitairat állítása szerint a kormányfő a választási kampányban egyértelművé tette, hogy 2/3-os hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerűen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra.

I/2. Megtévesztő a vitairat azon állítása, hogy az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-előkészítő bizottság készítette el, hiszen a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat szerint csupán iránymutatásul szolgál a további alkotmányozó munkában, annak semmiféle normatív ereje nincs. Vagyis az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el.

I/3. Nem igaz a vitairat azon állítása, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről.Valójában az Alaptörvény tervezete csak március 14-én lett nyilvános, és a parlamenti vita pedig mindössze kilenc napig tart.

I/4. Csúsztatás a széles körű szakmai vitára történő utalás, mivel az állítólagos szakmai vita idején az Alaptörvény tervezetéből egyetlen sor sem volt ismert, így szakmai vitáról beszélni értelmetlen.

I/5. Nem fedi a valóságot a vitairat azon állítása, hogy az új Alaptörvényről „nemzeti konzultáció” folyt. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig populista követelések köszönnek vissza. A tizenkét kérdés távolról sem fedte le azokat az érdemi témákat, amelyekben döntést kell hozni az alkotmányozás során, mint például azt, hogy szükség van-e új alkotmányra, vagy hogy milyen legyen az Alkotmánybíróság hatásköre. 

II. A fordítás félrevezető pontjai

II/1. A fordítás nem tartalmazza az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. A hitvallás hiánya más színben tünteti fel az egész Alaptörvényt, hiszen abban kitüntetett értékként jelenik meg a keresztény vallás, olyanként, amelynek „nemzetmegtartó ereje van”, amelyben a hit a nemzeti összetartozás alapvető értéke. A kitüntetett szerep ugyanakkor nem csak szimbolikus jelentőségű, hiszen a tervezet Q. cikke értelmében az Alaptörvényt a Nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni.

II/2. A fordításból nem derül ki, hogy az Alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott Alkotmány jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is.

II/3. A fordítás nem tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét, amely olyan szankció, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint.

II/4. A fordítás szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők rendelkeznének választójoggal, amelynek a valós szöveg tételesen ellentmond.

II/5. A fordítás szerint az Alkotmánybíróságnak rendes bírói indítvány alapján van hatásköre a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági kontrolljára.Valójában a szöveg ezt a lehetőséget kizárja.

 

A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetőinek és az Európa Tanács főtitkárának is.

***

A kormány vitairata iés az európai parlamenti képviselőknek szintén megküldött „Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban” című dokumentum itt olvashatóak→