Megalakult az EU és a keleti szomszédok közös parlamenti közgyűlése

2011.05. 4. MTI

Megalakult kedden Brüsszelben az Európai Parlament és az Európai Unió kelet-európai partnerségi programjában részt vevő országok (Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország) közös parlamenti közgyűlése, az Euronest.

Az EP elnöke, Jerzy Buzek az eseménnyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatában egyebek között hangsúlyozta, hogy miközben az EU jelenleg az észak-afrikai változásokra összpontosít, "ugyanennyire elkötelezett" a keleti szomszédság programja mellett is.

A most alakult fórum célja, hogy segítse az érintett térségek közti politikai kapcsolatok intenzívebbé tételét, illetve gazdasági integrációjukat, anélkül azonban, hogy befolyásolná a szomszédsági politikában érintett országok egyenkénti integrációs (például EU-tagsági) törekvéseit. A parlamenti közgyűlés létrehozása intézményesíti a keleti partnerek és az EU közti kapcsolatokat.

Fehéroroszország hivatalosan ugyan tagja az új közgyűlésnek, de - Buzek fogalmazása szerint - parlamenti képviselői addig nem vesznek részt annak munkájában, amíg az országban szabad és tisztességes választásokat nem tartanak.

A közös közgyűlésben mind uniós oldalról, mind a partnerek részéről 60-60 képviselő vesz részt.
A plenáris találkozók mellett egyelőre négy állandó bizottsággal dolgozik majd, ezek a politikai és emberi jogi kérdésekkel, a gazdasági integrációval, az energiabiztonsággal, valamint szociális, kulturális és oktatási témákkal foglalkoznak. Külön munkacsoportot hoztak létre a Fehéroroszországgal kapcsolatos problémák figyelemmel követésére.

Buzek történelmi eseménynek nevezte a közös közgyűlés megalakulását. Hangoztatta, hogy közös céljuk "fényes demokráciák, szabadpiaci gazdaságok építése és a jog uralmának megerősítése".

Az elnök hangoztatta, hogy az emberekkel foglalkozó, az emberekért dolgozó fórumot hoztak létre. Kiemelte, hogy a közgyűlés ennek megfelelően olyan konkrét ügyeket is próbál majd előmozdítani, amelyeknek az emberek közvetlenül érzik az előnyeit, mint a vízumkönnyítés vagy a kisvállalkozások helyzetének segítése.

A közgyűlés két társelnöke közül az uniót képviselő bolgár Krisztian Vigenin azt hangoztatta, hogy a fórum egyenlő partnerekből áll. A "szomszédok" részéről választott másik társelnök, az ukrán Borisz Taraszjuk azt kérte, hogy az EU intézményei ne engedjék elterelni a figyelmet és az anyagi segítséget a keleti partnerektől a déliek javára.

Az EU és a keleti partnerek a két évvel ezelőtti prágai csúcstalálkozón határozták el a közös közgyűlés létrehozását. A déli és keleti szomszédsági politika megteremtésének ötlete a 2004-es 10 országos EU-bővítés időszakában vetődött fel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ