NFM: közérdekűségi törvény készül

2011.10.27. MTI

A tervek szerint jövő tavasszal tárgyalhatja az Országgyűlés a "közérdekűségi törvény" tervezetét; a jogszabály egységesen meghatározná a közlekedési infrastruktúrafejlesztésekhez kapcsolódó állami jogosítványokat, érdekérvényesítési lehetőségeket - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI megkeresésére csütörtökön.

Az MTI azt követően fordult az NFM-hez, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-2010-ben befejezett autópálya beruházások és pénzügyi folyamataik ellenőrzéséről szóló, kedden publikált összefoglalójában közölte: azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, kezdeményezze az autópálya építéssel kapcsolatos törvény módosítását annak érdekében, hogy az autópálya beruházásokban érintettek részérdekei a közpénzek hatékony felhasználása szempontjából összehangoltak legyenek.

Az NFM erre úgy reagált: a tárca a kérdés rendezésére nem az autópálya törvényben, hanem egy önálló jogszabályban tesz javaslatot.

A tárca azt írta, hogy szakmai műhelymunkában készül a közérdekűségi törvény. Megjegyezte azt is, hogy az ÁSZ javaslatával egybevágó, de attól függetlenül, már korábban útjára indított kezdeményezést legkorábban tavasszal tárgyalhatja az Országgyűlés.

Az ÁSZ megállapította, hogy az autópálya-projektek megvalósításához kapcsolódó, a közpénzek hatékony felhasználásához fűződő érdekek háttérbe szorulnak az önkormányzati hatósági, szabályozási döntések, valamint a régészeti feltárások során; és azt is, hogy a környezetvédelmi döntések során azok költségkihatásait nem számszerűsítették, nem értékelték.

Az ellenőrzött projektek közül az M31-es autópálya kivitelezése során a költség- és időcélok nem teljesültek. A beruházás tényleges építési költsége a 21,8 milliárd forintos szerződéses árat több mint tíz százalékkal haladta meg.

Az M43 autópálya megvalósítása során a szerződéses árak az I-III. szakaszokon együttesen - a kivitelezői szerződésmódosítások eredményeképpen - 57 milliárd forintról 62 milliárdra emelkedtek, amely 9 százalékos költségnövekedést jelent. A szerződéses határidők nem teljesültek, mivel a forgalomba helyezés az I. szakaszon 17 hónapos, a II. és III. szakaszon mintegy 8 hónapos késéssel valósult meg a területszerzési hiányosságok, illetve a folyamatosan változó fejlesztési célok miatt - állapította meg az ÁSZ.
 

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS