Közzétették a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot

2011.12. 7. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

A nemzeti vagyonról szóló törvénytervezet célja, hogy a legmagasabb jogszabályi szinten meghatározza az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának elsődleges infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak általános alapelveit - olvasható az Országgyűlés honlapján közzétett törvényjavaslat indoklásában.

A javaslat szerint a nemzeti vagyonról szóló törvény elvi alapját az Alaptörvényben meghatározott, a nemzeti vagyonra vonatkozó előírások képezik. Az Alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok vagyona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit pedig sarkalatos törvény határozza majd meg. Az Alaptörvény kimondja azt is, hogy az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit szintén sarkalatos törvény rögzíti. A készülő törvény szerint a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása.

Négy kategóriába sorolják a nemzeti vagyont

Az alaptörvény elvei alapján a törvényalkotó négy kategóriát különböztet meg a nemzeti vagyon körén belül. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör kizárólagos állami és önkormányzati tulajdont jelent, amely forgalomképtelen, vagyis teljes elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a dologi jogi és az osztott tulajdon létesítésének tilalma is vonatkozik rá. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvénytervezetben "a második védelmi vonalat” képezi. Ez megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg. A hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk, lehet például vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet.

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. Ez általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A szóban forgó kategóriába tartozó vagyonelemek magas száma miatt ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény.

A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része.

A nemzeti vagyon kezelésének alapelvei

A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának a közérdeket kell szolgálnia, a vele való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyonnal állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen kötelesek gazdálkodni a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

A nemzeti vagyon nyilvántartása, az átláthatóság - a transzparencia - biztosítása a társadalmi elvárásokra tekintettel kerül szabályozásra a készülő törvényben.

A törvény általános elvárásként fogalmazza meg az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét. Így például csak ebben az esetben teszi lehetővé a törvény a nemzeti vagyon térítésmentes használatát, ha egy adott vagyonelem közfeladathoz kapcsolódik. Emellett a javaslat meghatározza azt a személyi kört, akinek a nemzeti vagyon vagyonkezelésbe adható. Az átláthatóság elve alapján a javaslat a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás minden formájára (- használat, hasznosítás, értékesítés) előírja az off-shore tilalmát.

A törvényjavaslat az Alaptörvény előírásának megfelelően tételesen felsorolja az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek körét, e tevékenységek gyakorlásának joga fő szabályként - a külön törvény szerinti - koncessziós szerződés alapján engedhető át. A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. A készülő törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése során.

A javaslat felsorolja azokat az ágazati törvényeket, amelyek a nemzeti vagyon körén belüli egyes vagyontípusokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT