A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat II.

2011.12.15. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőri tevékenység területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőr szervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését.


A polgárőri szolgálat ellátásának feltételei

Polgárőr kizárólag 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen törvény(javaslatban) rögzített szabályzatokat. A törvényjavaslat polgárőri szolgálatnak az alapfeladatok ellátását minősíti. E feladatok ellátása során a polgárőr közfeladatot ellátó személynek minősül, fokozott büntetőjogi védelem alá esik.

A polgárőr egyesület önkéntesen vállalható feladatainak elvégzését a törvényjavaslat kevésbé szigorú feltételekhez köti, ebben az esetben a 18. életév betöltésén túl csak azt követeli meg, hogy az érintett a közügyek gyakorlásától ne legyen eltiltva. Egyben újdonságként szabályozza, hogy a polgárőr egyesület kiegészítő feladatai közül bizonyos – az életkorának megfelelő – feladatokat a 14. életévét betöltött, azonban a 18. életévet el nem érő kiskorú is elláthasson.

A polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az országos polgárőr szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg.

A polgárőr igazolvány kibocsátása és a nyilvántartás

A polgárőr az alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. A polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter állapítja meg, kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépését követően a polgárőr egyesület az országos polgárőr szövetségtől kérelmezi a tagja számára. Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt a kiállítására irányuló kérelem beérkezését követő 30 napon belül adja ki. A polgárőr igazolvány visszavonásig érvényes.

A polgárőr a polgárőr igazolvány adataiban vagy a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást 8 napon belül köteles bejelenteni az országos polgárőr szövetség részére.

Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,
b) a polgárőrt a polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,
c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri szolgálatot folytatni, vagy
d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.

A polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárást indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja az országos polgárőr szövetséget, amely beszerzi az eljáró hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eljárás jogerős befejezéséig indokoltnak tartja-e a polgárőr igazolványának bevonását. Az országos polgárőr szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, valamint a polgárőr egyesület működési területének megjelölését, amelynek tagja az igazolvány birtokosa.

Az országos polgárőr szövetség a polgárőr igazolványok kibocsátásával és visszavonásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

A polgárőri szolgálatellátás szabályai

1. A polgárőr főszabály szerint kizárólag egyesülete működési területén láthatja el tevékenységét, kivéve, ha

  • a) a területileg illetékes polgárőr egyesülettel közösen látja el tevékenységét,
  • b) arra a polgárőr egyesület az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal együttműködési megállapodást kötött,
  • c) a polgárőr egyesületet, vagy a területi szövetséget a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság felkéri a megye (főváros) közigazgatási területén való tevékenység-ellátásra, vagy
  • d) a polgárőr egyesület az érintett önkormányzattal írásban erre irányuló együttműködési megállapodást kötött.

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt – főszabályként - nem alkalmazhat, valamint köteles részrehajlásmentes magatartást tanúsítani. Új szabály, hogy a polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során országosan egységes formaruhát visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség”, valamint a polgárőr egyesület működési területének megjelölését. A formaruha jellemzőit a rendészetért felelős miniszter állapítja meg. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat.

2. A polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőr igazolványát. Garanciális szabály, hogy ha a polgárőr közterületen lát el polgárőri szolgálatot, annak tartama alatt polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni.

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során – a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz kivételével – nem tarthat magánál a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.

A polgárőr egyesület polgárőri szolgálat ellátása érdekében jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.

A polgárőr - a polgárőri szolgálat ellátása során - a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat. A használata esetén kerülni kell a sérülés okozását.

A polgárőr egyesület gépjárművén a fényvisszaverődést segítő eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag a „polgárőrség” felirat, a polgárőr egyesület működési területének megjelölése és a település címere helyezhető el. A polgárőri szolgálat ellátása során a gépjárművön figyelmeztető jelzést adó készülék – jogszabályban meghatározottak szerint – működtethető.

3. A polgárőr

  • a polgárőri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni és a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
  • a közterületi járőrszolgálat során a közterületen és nyilvános helyen a jogsértő cselekmények észlelése és megakadályozása céljából meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon figyelemmel kíséri a jogszabályok érvényesülését, végzi a jogellenes cselekményekkel szembeni bűnmegelőzési tevékenységét, valamint a jogsértések megszakítását és a tetten ért személyek visszatartását. A figyelőszolgálatra beosztottak feladata, hogy a megfigyeléssel érintett területen a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék és megszakítsák, továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget nyújtsanak a közösségi rendezvények rendezőinek.
  • a közúti közlekedési balesetek, valamint a kiemelt rendezvények, katasztrófa sújtotta területek helyszínén, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, más rendvédelmi szervek és az önkormányzat felkérésére a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására.
  • a bölcsőde, az óvoda, valamint az általános és középiskola fenntartójának értesítése mellett a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
  • az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján közreműködhet körözött személyek, gépjárművek és más tárgyak felkutatásában, azonosításában, valamint holttestek személyazonosságának megállapításában. Ha a polgárőr olyan személyről, gépjárműről vagy más tárgyról szerez tudomást, akivel vagy amellyel kapcsolatban körözést rendeltek el, köteles erről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul értesíteni.
  • az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat által, közterületen közbiztonsági, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök által rögzített képek megfigyelésében közreműködhet, amely közreműködés kizárólag a képfelvevő által továbbított képek megfigyelését jelenti. A rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a Rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosítószámát.

 

 

 


A panaszról

A polgárőri szolgálat ellátásával összefüggő szolgálati és etikai szabályszegés esetén panasznak van helye. Etikai szabályszegést követ el az a polgárőr, aki

  • a) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít,
  • b) e törvény (javaslat) hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a polgárőrség jó hírnevét sértse,
  • c) a polgárőr igazolvány kiadásához előírt jognyilatkozatában valótlan feltételek fennállását állította, vagy
  • d) az adatainak változását határidőben és az ellene indult szabálysértési illetve büntetőeljárás elindításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

Szolgálati szabályszegést követ el az a polgárőr, aki a szolgálati szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, azonban magatartásával nem valósít meg szabálysértést, vagy bűncselekményt.

A panaszról etikai eljárás keretében az országos polgárőr szövetség etikai bizottsága dönt. Etikai eljárás indítását az országos polgárőr szövetségnél bárki kezdeményezheti, valamint az országos polgárőr szövetség hivatalból is megindíthatja. Az etikai eljárás megindítására csak szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja esetén kerülhet sor. Nem indítható etikai eljárás, ha azt az országos polgárőr szövetség a szolgálati vagy etikai szabályszegés tudomására jutásától számított 3 hónapon, vagy a cselekmény elkövetésétől számított 1 éven belül nem indította meg.

Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól számított 3 napon belül az eljárás alá vont polgárőr és a panaszt tevő részére megküld, a határozattal érintett más személy részére pedig kérésére megküldhet. Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre.

A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetében alkalmazható intézkedések:

  • a) írásbeli figyelmeztetés,
  • b) az alapfeladat ellátásától való – legfeljebb 6 hónapig terjedő – eltiltás, vagy
  • c) a polgárőri szolgálat ellátásától való – legfeljebb 6 hónapig terjedő – eltiltás.

Az országos polgárőr szövetség

  • a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat,
  • b) szolgálati szabályait, a szolgálati szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait a szolgálati szabályzat rögzíti.

Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a panaszt tevő, az etikai eljárás alá vont polgárőr, valamint más, a határozattal érintett személy – az egyesületek által hozott döntésekre irányadó szabályok szerint – bírósághoz fordulhat.

A polgárőr szervezetek támogatása

A központi költségvetés a polgárőri tevékenységet – az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint – az országos polgárőr szövetségen keresztül támogatja:

  • a) az országos polgárőr szövetségnek az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást nyújt,
  • b) megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök formaruhával történő ellátásának költségeit vagy azt természetben biztosítja, és
  • c) megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök fényvisszaverő mellénnyel történő ellátásának költségeit vagy azt természetben biztosítja.

Az állami, önkormányzati szervek – különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, valamint a közlekedési, a környezet- és természetvédelmi hatóságok – a polgárőr szervezetek működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más módon támogathatják.

Az ügyész és a bíróság intézkedései

A polgárőr szervezetek működésének törvényességét az ügyész szerint ellenőrzi. Ha a polgárőr tevékenységet nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet végzi, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul. A bíróság a kereset alapján a társadalmi szervezetet eltiltja további tevékenységétől. A bíróság a kereset alapján a polgárőr egyesületet – új együttműködési megállapodás megkötéséig, valamint az országos polgárőr szövetség tagjai közé való újbóli felvételig – eltiltja további tevékenységétől.

Az országgyűlés a törvényjavaslatot november 28-án megszavazta, november 29-én az Országgyűlés elnöke aláírta, jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.

Egyebekben a törvény – aláírását és kihirdetését követően – 2012. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy a bejegyzett és működő polgárőr szervezet legfőbb szervének a törvény hatálybalépése évében megtartott első ülésén köteles alapszabályát módosítani és azt a bíróság részére megküldeni. A bejegyzett és működő polgárőr szervezetek 2012. december 31-ig kötelesek az e törvényben foglaltaknak megfelelni. A ruházatot vagy annak fedezetét a központi költségvetésben 2013. január 1-jét követően kell biztosítani. Az országos polgárőr szövetség az e törvény szerint működő polgárőr egyesületek tagjainak a polgárőr igazolványokat 2013. július 1-ig köteles kiadni. Országos polgárőrnap pedig június 27-én lesz.
 

 Cikkünk első része itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS