Támogatta Németh Lászlóné miniszteri kinevezését a gazdasági és az önkormányzati bizottság

2011.12.23. MTI

Támogatta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszteri kinevezését az Országgyűlés Gazdasági és informatikai, illetve Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága a kormánypárti képviselők igen, illetve az ellenzéki képviselők nem szavazataival csütörtökön.

A gazdasági bizottságban 18 igen, 7 nem és 1 tartózkodó, az önkormányzatiban 15 igen és 3 nem szavazat volt.

Németh Lászlóné, aki a tervek szerint január 1-től tölti be a miniszteri pozíciót elmondta: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. "Gondoskodni fogok arról, hogy ennek érdekében már 2012-ben közel 1.400 milliárd forint váljon hozzáférhetővé Magyarország megújítása, a gazdaság fejlesztése és a társadalom megerősítése érdekében".

Leszögezte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormányzati munka meghatározó szereplője, "motorja". Ezért a tárca irányításában a folytonosságra törekszik, az ügyek eredményes továbbvitelén dolgozik majd.

Kijelentette, hogy személyes ügyének érzi a közlekedésbiztonság javítását, feladatának tekinti, hogy az informatikai területen rendelkezésre álló 80 milliárd forintból a gyorsabb ügyintézést és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentését támogató fejlesztések megvalósulását.

Tervezi a 2011 elején megkezdődött, az előző kormányok által párhuzamosságokkal terhelten, pazarlóan működtetett kormányzati célú hálózati rendszer konszolidációját. Az egységesített és racionalizált üzemeltetés jelentős költségmegtakarítást eredményez a kormányzati informatikában, s bevezetik a 112-es egységes segélyhívó rendszert is.

Kiemelte, hogy a januárban induló Új Széchenyi Terv pályázatai és támogatási szerződései is hozzájárulnak ahhoz, hogy megfeleljenek az ország előtt álló kihívásoknak, amelyek közül az egyik legnagyobb a munkahelyek megtartása és újak teremtése. A megvalósuló vállalkozásfejlesztési projektek mintegy 70.000 munkahelyet őriznek meg és 200 milliárd forintot meghaladó beruházást jelentenek az országnak.

A kis- és középvállalkozásokról elmondta, az ország növekedési esélyeinek javítása érdekében minden gazdaságpolitikai, fejlesztési és vagyongazdálkodási döntés során kiemelt helyen fogja mérlegelni a magyar vállalkozások szempontjait. A szabályozás további egyszerűsítésének, egy átlátható intézményrendszer összehangolt működtetésének és a pályáztatás további könnyítésének híve, hogy a fejlesztési forrásokhoz minél szélesebb körben férjenek hozzá.

További célként nevezte meg a nemzeti vagyon megóvását és hatékony működtetését. Úgy vélte, a vagyontárgyak sarkalatos törvényben való rögzítésével elkerülhető, hogy a jövőben a költségvetés problémáit a nemzeti vagyon felélésével kíséreljék meg orvosolni.

Fontosnak nevezte a közpénzek átlátható és racionális felhasználását. A minisztérium több mint 300 szervezet valamennyi közbeszerzési igényét áttekinti és indokolt esetben akár felül is bírálja. Az előzetesen becsült 1.800 helyett alig több mint 1.000 közbeszerzési kezdeményezés érkezett a tárcához, ami igazolja a rendszer alkalmasságát arra, hogy kiszűrje az indokolatlan igényeket.

A január 1-jétől érvényes hatósági energiaárak véglegesítése folyamatban van, az egységes árszabályozással csökken a lakosság kiszolgáltatottsága, erősödik szociális-anyagi biztonsága - mondta.

Az Új Széchenyi Terv forrásaiból energiahatékonyságra és a megújuló energia felhasználásra 163 milliárd forintot csoportosítanak át. Erre külön figyelmet kíván fordítani, hiszen ezáltal valósítható meg az állami kezelésbe kerülő önkormányzati ingatlanvagyon teljes épületenergetikai fejlesztése. A közintézmények teljes körű felújításával mérsékelhető a károsanyag kibocsátás és az energia importfüggőség.

A jelölt elmondta, hogy szakmai életútja elsősorban a pénzintézeti szektorhoz köti. 1998 és 2002 között ügyvezetője volt a Magyar Fejlesztési Banknak, amelynek 2010 júniusa óta vezérigazgató-helyettese.

A képviselők a kis- és középvállalatok támogatásáról, az európai uniós pályázatok egyszerűsítésének lehetőségeiről, a körbetartozások megszüntetéséről és az önkormányzatoknak a támogatásokhoz szükséges önerő megszerzéséhez nyújtandó segítségről kérdezték.

Volner János (Jobbik) az iránt érdeklődött, hogyan kívánja miniszterként helyzetbe hozni az import kiváltására alkalmas gazdasági tevékenységet végzőket. Párttársa, Lenhart Balázs beszámolt arról, hogy az egyik legnagyobb banknál, "ami természetesen nem a Leumi volt" meggyőződött Németh Lászlóné szakmai és emberi "kvalitásairól", de - fűzte hozzá - "szavazatát a pártfegyelem határozza meg", övé volt a tartózkodó szavazat.

Baja Ferenc (MSZP) többek között a jelölt iskolai végzettségét firtatta. A jelölt válaszában tájékoztatta a képviselőket a nyelvvizsgáiról. Az ülés előtt kiosztott önéletrajza szerint felsőfokú iskolai végzettséget a Külkereskedelmi és Oktatási Továbbképző Központ külkereskedelmi szakán szerzett 1976-ban.

Burány Sándor (MSZP) azt kérdezte: "meggondolta-e magát" a jelölt az elmúlt napok-órák eseményei nyomán, utalva többek között az ország újabb leminősítésére.

Szilágy Péter (LMP) azt tudakolta, hogy támogatja-e a miniszterjelölt asszony az atomenergiát és miből lesz forrás a megújuló energiatermelés támogatására.

Válaszában Németh Lászlóné hangsúlyozta, hogy számos kérdésre most nem tud válaszolni, csak akkor ha már áttekintette a helyzetet. Hozzáfűzte: tevékenységének fókuszában a kormány terveinek végrehajtása, a gazdaság gyorsítása és a kis- és középvállalkozások állnak.

Rogán Antal (Fidesz) összefoglalóként úgy fogalmazott: az életrajz szerint a tapasztalatok alapján a jelölt alkalmas arra, hogy megvalósítsa a kormányzati stratégiát, a szabályozás az elmúlt másfél évben megszületett, most a végrehajtáson a sor.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
KORMÁNYZAT