Szervezeti és szakmai változások a bíróságoknál

2012.01.13. Jogi Fórum/ Dr. Horváth Eszter

2012. január 1-jével kettévált hazánkban a bíróságok igazgatása és szakmai irányítása. Talán ez a legszembetűnőbb a 2011. évi CLXI. törvény által hozott változások közül. Írásunkban a bíróságok szervezeti, szakmai átalakulását vizsgáljuk.

 

A bíróságok szervezetének átalakulása:

Magyarországon – a 2011. évi CLXI. törvény értelmében – a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. Ezen felül, az Alaptörvénnyel a bíróságok hatáskörébe utalt új feladat dönteni az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapításáról.

Az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok végzik.

A járásbíróságok – melyek majd 2013. január 1-jével kezdik meg a működésüket – járnak el első fokon. A változás itt csupán elnevezésbeli. A helyi (városi, kerületi) bíróságok járásbíróság néven folytatják tevékenységüket, hatáskörük, szervezeti felépítésük azonban nem változik.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok (szintén 2013. január 1-jétől) ugyancsak első fokon járnak el. Tevékenységük a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti ügyekre, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyekre és a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyekre terjed ki. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok szervezetileg, igazgatásilag és szakmailag részben önállóak, de bizonyos területeken (bírák kinevezése, vezetők kinevezése, a törvényszék elnökének igazgatási jogosítványai) a rendes bíróságba tagozódnak. Újdonság, hogy „a kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik.” (20. § (1)). A regionális kollégium a törvényszék szervezeti keretein kívül, az ítélőtábla illetékességi területén eljáró első és másodfokon ítélkező közigazgatási és munkaügyi bírák speciális, szakmai bírói testületeként működik.

A törvényszék a törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el. Másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. Mint látható, hatásköri és szervezeti változást az új törvény annyiban hoz, amennyiben ez a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításából következik. Míg korábban a munkaügyi bírák a polgári kollégium tagjai voltak, a jelenlegi szabályozás közigazgatási és munkaügyi kollégiumokat is felállít (a kollégiumok továbbra is működhetnek összevontan).

Az ítélőtábla első fokú hatáskört nem gyakorol. Elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtábla nem rendelkezik hatáskörrel a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem tekintetében. Így az ítélőtáblán közigazgatási–munkaügyi kollégium sem kerül felállításra. Az országban öt ítélőtábla működik: a fővárosi, a pécsi, a debreceni, a győri, és a szegedi.

2012. január 1-jétől a legfőbb bírósági fórum a Kúria. A Kúriát az elnök vezeti (2012 januárjától dr. Darák Péter), akit a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ, a képviselők kétharmadának szavazatával. A Kúria elnökének feladatai egyrészt szakmai vezetői feladatok, (pl.: a jogalkalmazási egység megteremtése) másrészt a Kúriának, mint szervezetnek a vezetéséből adódó feladatok. (Ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról, kinevezi a Kúria kollégiumvezetőit, kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat, gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről).

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúria elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot. Elbírálja a felülvizsgálati kérelmet. A bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé. Dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

A bíróságok igazgatásának átalakulása:

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke:

2012. január 1-jétől a bíróságok központi igazgatása az Országos Bírósági Hivatal elnökének (dr. Handó Tünde) feladatkörébe, és az Országos Bírói Tanács ellenőrzése alá került. Ezzel a bíróságok központi igazgatása az igazságszolgáltatás szervezetén belül maradt, de egyszemélyi vezetés alatt áll. Az legfőbb szakmai vezetői feladatokat továbbra is a Kúria elnöke látja el, míg a bíróságok központi igazgatása — az Országgyűlés által a bírák közül megválasztott, egyszemélyi felelősséggel rendelkező igazgatási vezető — az OBH elnökének a feladata. Az OBH elnökét a parlament kétharmados többséggel, 9 évre választja meg.

Az elnök ellátja az általános központi igazgatási feladatokat. Ezen belül képviseli a bíróságokat, kialakítja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz. A bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi (az önkormányzati rendeleteket kivéve) a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Az OBH elnöke a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén. Az OBH irányításával kapcsolatos feladatok körében, az elnök irányítja az OBH-t, megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére a köztársasági elnöknek. Az OBH elnökének feladata a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslat összeállítása (a Kúria költségvetése tekintetében a Kúria elnökének véleményét is be kell szereznie). Az OBH elnöke statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatai körében, meghatározza az egyes bíróságok szükséges bírói létszámát, a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, továbbá az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges. A személyzeti kérdésekkel kapcsolatban kiírja a bírói álláspályázatokat, javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére, dönt a bíró áthelyezéséről, a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről. Kinevezi és felmenti az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét (kollégiumvezető-helyettesét). A bíróságok igazgatásával kapcsolatban irányítja és ellenőrzi a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, figyelemmel kíséri az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását. Vizsgálja a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetőket. Dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását. Meghatározza a regionális képzési feladatokat, valamint a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait. A bíróságok tevékenységének átláthatósága érdekében az OBH elnöke látja el a tájékoztatással kapcsolatos feladatokat.

Az Országos Bírói Tanács (OBT):

Az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét. Az OBT székhelye Budapest, létszáma 15 fő. 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Kizárólag a Kúria elnökét delegálja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi). OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT 2012. március 15-én kezdi meg a működését.

A bírák jogállásának, javadalmazásának változása:

Az Alaptörvény elsősorban a bíróságok szervezetére és igazgatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, de utal a bírák jogállására és javadalmazására is, mint sarkalatos törvényben szabályozandó kérdésre. Az új jogszabály – A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény – alapvetően nem változtat bíróvá válás folyamatán. Továbbra is pályázni kell a bírói álláshelyek betöltéséhez, melynek feltételei a harmincadik életév betöltése, a magyar állampolgárság, a cselekvőképesség, az egyetemi jogi végzettség, a jogi szakvizsga, vagyonnyilatkozat tétel, korábban legalább egy évig a meghatározott (jogi szakvizsgához kötött) munkakörök valamelyikében történt munkavégzés, és a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmasság. A pályázatokról az OBH-elnök dönt, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is – de csak a rangsor első, második vagy harmadik helyén álló pályázót javasolhatja az álláshely betöltésére.

Újdonság a bírák jogállásával kapcsolatban, hogy háromévenként – egy évre – ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, a törvényszék illetékességi területén belül a törvényszék elnöke, azon kívül az OBH elnöke dönt. Az Alaptörvény értelmében „a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn”. Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseinek 12. cikke a következőket mondja ki: Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-án szűnik meg. Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be, szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg."
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGALKOTÁS
OIT
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGOK