A zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásának nehézségeiről

2012.01.20. Jogi Fórum/ Dr. Balázs Linda Szilvia

A cikk a zálogjogosult bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálása során felmerülő vitás kérdéseket mutatja be, melyek főként az eljárás járulékos jellegéből adódnak.

 

1./ A jogintézmény története

Az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 83.§-ban tartalmazta „elsőbbségi igény” címszó alatt a zálogjogosult igényének bejelentését 8 nap határidővel, ingatlanok esetében nem tartalmazott ilyen rendelkezést.

Az 1994. évi LIII. törvény ( a továbbiakban: Vht.) a hatálybalépésekor ingóságok esetén a 114.§-ban, szintén „elsőbbségi igény” címszó alatt tartalmazta a zálogjogosult igényének bejelentését 8 nap határidővel. A Vht. hatálybalépésekor hatályos 169. §-a szerint elsőbbségi igény bejelentése esetén (114. §) az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

A 2000. évi CXXXVI. törvény 53.§-a 2001. szeptember hó 01. napjától a Vht. 114.§-ában foglaltakat módosította, és beiktatta a Vht.114/A.§-t, az elnevezést is módosította a „A zálogjogosult értesítése”-re, illetve „A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba” címszóra, míg a kérelem előterjesztésének határideje 8 munkanapra növekedett.

A 2000. évi CXXXVI. törvény 70.§-a kiegészítette a 138/A.§-sal és 138/B.§-sal a Vht.-t, ingatlanok esetén is lehetővé téve a zálogjogosult bekapcsolódását.

A 2006. évi LI. törvény 283.§ (2) bekezdés módosította a Vht. 114.§ (2) bekezdését, míg a 2006. évi LI. törvény 283.§ (3) bekezdése a Vht. 138/A.§-át 2006. április hó 01. napjától azzal a résszel, mely szerint bekapcsolódásra csak akkor van lehetőség, ha a zálogjogosult az alapügyben nem végrehajtást kérő.

A Vht.114/A.§ (2) bekezdésében foglaltak a 2006. évi IV. törvény 341.§ (2) bekezdése alapján módosultak 2008. augusztus hó 01. napjától, pontosítva, hogy a kielégítési jog megnyíltának megállapításának feltétele eltér a végrehajtás általános feltételeitől, a módosulást a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

A Vht. 114/A.§-ba a 2008. évi XXXIX. törvény 11.§ (2) bekezdése új (11) és (12) bekezdést iktatta be, míg előbbi a korábban engedélyezett bekapcsolódás hatályának kiterjesztéséről rendelkezik, utóbbi azt határozza meg, hogy mikor fejeződik be a bekapcsolódással indult végrehajtás.

Ingatlanok esetén a bekapcsolódás engedélyezésének szabályait a 2008. évi XXXIX. törvény 16.§ (2) bekezdése és 17.§-a módosította 2009. január hó 01. napjától, a Vht.140.§ (6) bekezdése szerint a végrehajtó a becsérték közléssel együtt tájékoztatja a zálogjogosultat a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, míg a korábbi 138/B.§-ba foglalt szabályokat a Vht. 140/A.§-a tartalmazza.

Megjegyzem, hogy a jogalkotó a Vht.48.§ (2) bekezdését nem módosította, abban a korábbi Vht.138/B.§-a van feltüntetve.

Utoljára a 2010. évi CLIII. törvény 17.§-a módosította a Vht. 114/A.§ (1) bekezdését és Vht.140.§ (6) bekezdését, a kérelem előterjesztésének határidejét 15 munkanapra módosította 2011. január hó 01. napjától.
Utóbbi módosítás azért okoz problémát, mivel a végrehajtó a becsérték elleni kifogás előterjesztésének lehetőségével együtt tájékoztatja a zálogjogosultat a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről, mely kifogást 15 napon belül lehet előterjeszteni, míg a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet 15 munkanapon belül kell előterjeszteni, amennyiben a végrehajtást elrendelő és foganatosító bíróság eltér egymástól lehetséges, hogy a becsérték elleni kifogás hamarabb került előterjesztésre a rövidebb határidő miatt, mint a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem, és a bíróság a kifogásra tekintettel a Vht.49.§ (1) bekezdése alapján a végrehajtást felfüggeszti, a később előterjesztett bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemre tekintettel a bíróságnak ismételten fel kell függesztenie a végrehajtást.

A fenti áttekintésből is kitűnik, hogy a bírósági végrehajtásról rendelkező jogszabályok kezdettől fogva a zálogjogosult kielégítésének elsőbbségét kívánták biztosítani, először az ingóságok majd az ingatlanok esetében, hogy a zálogjogosult a követelése biztosítékát más végrehajtást kérő követelésének behajtása miatt ne veszítse el.

Az eltelt időben a jogintézmény szabályozása egyre részletesebb lett, azonban még mindig vannak olyan kérdések, amelyek eldöntése nem egyértelmű.

2./ Illetékes bíróság

A bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet az eljáró végrehajtónál a végrehajtást foganatosító bírósághoz címezve kell előterjeszteni.


A Vht. 225.§ (6) bekezdése szerint végrehajtást foganatosító bíróság az a bíróság, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon törvényszék székhelye szerinti helyi bíróság, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték.

2009. január hó 01. napjáig volt hatályos a Vht.232.§ (5) bekezdés 2. mondata, mely szerint ha a végrehajtás alá vont ingatlan a végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén kívül van, a végrehajtást foganatosító bíróság az ingatlan fekvése szerinti helyi bíróság. Utóbbi esetben a végrehajtást foganatosító bíróság eltérhetett a Vht.225.§ (6) bekezdésében szabályozottól.

3./ A kérelem tartalma

A bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a zálogjogosult melyik végrehajtási eljárásba kíván bekapcsolódni és mely ingatlan tekintetében, a pontos követelést, nyilatkoznia kell arról, hogy a Vht. 114/A. § (2) bekezdés 2. mondata szerinti feltétel fennáll-e, és csatolnia kell a követelése alapjául szolgáló okiratokat valamint eljárási illetéket kell lerónia.

A kérelmet 3 példányban kell előterjeszteni.

A problémát a devizában fennálló követelések esetén az eljárási illeték lerovása jelenti. Az illeték mértékét az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor – azaz a kérelem bíróságnál történő iktatása napján - hatályos Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam alapján kell kiszámítani, ez azért okoz nehézséget, mivel a zálogjogosult előre nem láthatja, hogy a kérelmet a bíróságon mikor fogják iktatni, és ekkor milyen összegű lesz a devizaárfolyam.

A másik problémát az illetékkel kapcsolatosan az jelenti, hogy amennyiben az adóssal szemben a végrehajtó több végrehajtási eljárást is foganatosít a Vht.114/A.§ (11) bekezdés alkalmazásának nem áll fenn a feltétele, egyidőben terjeszti elő a zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet több végrehajtási eljárásba, ekkor valamennyi eljárásban le kell rónia az eljárási illetéket.

További kérdést vet fel, hogy csak abban az esetben lehet-e előterjeszteni a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben a végrehajtó felhívja a zálogjogosultat a kérelem előterjesztésére. Álláspontom szerint előterjeszthető a kérelem, mivel a Vht.114/A.§ (2) bekezdése alapján a kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján kell megállapítani, ezért nem szükséges a végrehajtó felhívása a kérelem előterjesztésre, hanem a felhívás hiányában előterjesztett kérelmet határidőben érkezettnek kell tekinteni, ha az ingóságot vagy ingatlant lefoglalták.

A követelést és annak járulékait pontosan, határozottan kell feltüntetni a kérelemben. Önmagában a foglalás ténye nem teszi a követelést lejárttá, csak a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltának megállapítására adhat alapot.

4./ A kérelem járulékos jellege

A Vht.114/A.§ (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy folyamatban lévő végrehajtási eljárásba lehet bekapcsolódni. A problémát az okozza, amikor a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem előterjesztését követően az eljárás szünetel, ekként nincs helye bekapcsolódásnak, ekkor többféle gyakorlat alakult ki:

Egyrészt a kérelem elutasítása azzal, hogy a végrehajtó az eljárás folytatása esetén ismételten hívja fel a kérelem előterjesztésére a zálogjogosultat.

Másrészt a bekapcsolódás engedélyezése iránti eljárás felfüggesztése a szünetelés megszűnéséig.

Az alap-végrehajtási eljárás megszűnése is problémát okoz.

Amennyiben a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálását megelőzően kerül erre sor, a bíróság a kérelmet elutasítja, ha a bekapcsolódás engedélyezése után, amikor a bíróság végzéséhez már kötve van, de az irat kiosztása előtt szerez erről a bíróság tudomást, ekkor a végrehajtás a zálogjogosult költségeinek behajtása végett folyik, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy mivel a zálogjogosult kielégítést csak a lefoglalt ingatlanból kereshet, az is előfordulhatna, hogy csak a zálogjogosult költségének kielégítése miatt árverezik el az ingatlant.

5./ Más végrehajtási eljárásba a bekapcsolódás jogerős korábbi engedélyezése hatályainak kiterjedése

A Vht.114/A.§ (11) bekezdés szerint, ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

Az előbbi jogszabályhely alkalmazásának több feltétele van:

Az első, hogy korábban a bekapcsolódást jogerősen engedélyezzék a zálogjogosult részére.

A második, hogy a bekapcsolódás engedélyezését követően foglalják le egy másik végrehajtási eljárásban az ingatlant.

A harmadik feltétel pedig az, hogy a másik végrehajtási eljárásban történt lefoglaláskor a korábbi végrehajtási eljárás, melybe a bekapcsolódást engedélyezték még folyamatban van.

Ebben az esetben a korábbi bekapcsolódás hatálya a törvény erejénél fogva a következő eljárásban a foglalás időpontjában kiterjed a másik végrehajtási eljárásra, nem kell ennek elbírálása körében a bíróságnak fellebbezhető végzést hoznia, elégséges ennek megállapítása.


6./ Az elállás

A zálogjogosult a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmétől értelemszerűen csak a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálását megelőzően állhat el.

A problémát a perköltség viselése jelenti, hogy a Vht.34.§-ában foglalt szabályozás érvényesül-e vagy pedig a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 160.§ (1) bekezdése, tehát az a kérdés, hogy az elállás folytán mérsékelt 10% mértékű illetéket a zálogjogosult vagy pedig az adós viseli.

Álláspontom szerint, amennyiben az adós magatartása miatt kerül sor az elállásra az adós, míg ellenkező esetben a zálogjogosult kötelezhető a perköltség viselésére.


Összegzés

A cikkben a zálogjogosult bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelem elbírálásnak olyan kérdéseit próbáltam meg elemezni, melynek elbírálása körében a bírói gyakorlat sem egységes. Remélem, hogy a felvetett kérdésekre a jövőben a bírói gyakorlat vagy a jogalkotó választ ad.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
POLGÁRI JOG