Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt.
A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.
A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.
A közlemény szerint a mindeddig “példátlan” lépés “az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.
A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.
Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak “erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy … megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Hozzátette, hogy “most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”.
Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt – emelte ki Rehn.
Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: “a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet”.
A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről “kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”.
A szabályok szerint “ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.
