Lejárt csütörtökön a téli kilakoltatási moratórium; a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében ez az időszak minden év december 1-jén kezdődik és a következő év március 1-jéig tart, ebben az időszakban, néhány kivételtől eltekintve, nem kerülhet sor lakóingatlan kiürítésére.
A téli kilakoltatási moratóriumot az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 182/A. paragrafusa szabályozza. A végrehajtó az említett időszakban lakóingatlan kiürítését nem hajthatja végre, azt március 1-je utánra kell halasztani, ha a kötelezett magánszemély. Abban az esetben viszont nincs helye halasztásnak, ha a lakást önkényesen foglalták el, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. A bíróság akkor is elrendelheti kilakoltatást, ha a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy más, beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult, továbbá, ha a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy végrehajtás kérő magánszemély valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.
Tavaly a harmadik negyedévben 705 sikeres ingatlanárverést tartottak, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor az árverést követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt – közölte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tavaly december elején, a kilakoltatási moratórium életbelépése után.
Idén a lakásállomány 3 százaléka adható át a végrehajtóknak
A komoly téli hidegek idején érvényes, rendes téli kilakoltatási moratórium ért véget március elsejével, de a hiteleik miatt nehéz helyzetbe jutott emberek ezután sem maradnak védelem nélkül – közölte a Kormányszóvivői Iroda. A kabinet már az első ülésén elrendelte a kilakoltatási moratóriumot és azt eddig négyszer hosszabbította meg, segítve ezzel a legnehezebb helyzetbe került adósokat.
A kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forint alatti ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. Az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara számításai szerint a tavalyinál mintegy 50 százalékkal több kilakoltatás várható az idén, de azok száma így is 300 alatt marad, nem kell többezres kilakoltatási hullámra számítani.
