Kényes szakaszba lép a játszma Brüsszellel

2012.04.23. BruxInfo

A határnyitás óta nem kísérte olyan felfokozott figyelem magyar kormányfő beszédét, mint Orbán Viktor hétfői szereplését egy brüsszeli agytröszt rendezvényén.

Orbán és Barroso keddi informális megbeszélése pedig egyes várakozások szerint a „vég kezdetét” jelentheti a Brüsszel és Budapest között hónapok óta zajló és egyre kimerítőbb erőpróbában.

Bár túlzás lenne állítani, hogy Brüsszel „Orbán-lázban” ég, mégis felfokozott érdeklődés kíséri a magyar miniszterelnök hétfő délutáni beszédét, amit az Európai Politikai Központ (EPC) nevű brüsszeli agytröszt meghívására tart a hivatalos invitálás szerint „Magyarország megújulásáról és az európai gazdaság talpra állításáról”. „Valószínűleg a határnyitás óta nem kísérte ilyen nagy érdeklődés magyar kormányfő szereplését külföldön” – vélekedett egy-két nappal a fellépés előtt egy brüsszeli forrás, utalva a magyar kormány és az Európai Unió között zajló, az Unió eddigi praxisában példátlan erőpróbára.

A miniszterelnök egy nappal a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel tervezett keddi találkozó előtt fejti ki nézeteit, ami fontos mérföldkő lehet a nézeteltérések végleges lezárásában. Ennek fényében aligha hathat meglepetésként, hogy hírek szerint az Európai Bizottság összes főigazgatósága képviselteti magát a hétfői Orbán-beszéden, így ami ott elhangzik, nyilvánvalóan hatással lesz a Bizottság elnökének keddi mondanivalójára is.

Minden jel arra utal, hogy a kedd dél körül kezdődő informális egyeztetés Barroso és Orbán között fontos mérföldkő lesz abban a hónapokkal ezelőtt kezdődött folyamatban, amely hivatalosan a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások lefolytatásáról szól, de amelyek óhatatlanul összekapcsolódnak a tárgyalások megkezdésével a Budapest által még tavaly novemberben kért nemzetközi pénzügyi támogatásról, és közvetve a hazánk ellen folyó deficiteljárással is.

A két politikus január 24-i találkozóján verte le azokat a cölöpöket, amelyek az elmúlt hónapokban megszabták a közös egyeztetések irányát a különböző hazánkat érintő dossziékról. A mostani informális egyeztetésen a felek mérleget vonnak az azóta elvégzett munkáról és egyúttal megállapodhatnak a soron következő lépésekről is. Kétségtelennek tűnik, hogy a folyamat egyfajta szakaszhatárhoz érkezik, ám az valószínűleg csak a keddi találkozón dől majd el, hogy a felek ennél is ambiciózusabb célokat tűzhetnek-e maguk elé, aminek része lenne a hiteltárgyalásokhoz elvezető út utolsó métereinek a kijelölése, esetleg már a tárgyalások megkezdéséhez szükséges technikai lépések elindítása a Bizottság részéről. Egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli forrás szerint most az a fő kérdés, hogy „elkezdődik-e az exit stratégia végrehajtása.”

És bár a folyamat eddigi szakaszaiban számos nézeteltérést tisztáztak már a felek, elemzők szerint a nagyfokú kölcsönös bizalomhiány és a hátsó politikai szándékok miatt sem egészen világos számukra, hogy mit várhatnak a másiktól. Erre utal az is, hogy mindkét oldalon a másiktól várják, hogy mozduljon. Formailag az Európai Bizottság térfelén pattog a labda, hiszen a kötelezettségszegési eljárásokban most Brüsszelen a sor, hogy értékelje az április elején átadott magyar válaszokat és ennek fényében döntést hozzon a soron következő lépésekről. Ennyiben jó okkal feltételezhetően magyar részről arra számítanak, hogy Barroso a keddi, a bizottsági elnök aznapi sűrű programja miatt mindössze 45 percesre tervezett találkozón olyan konkrét feladatokat nevez majd meg, amelyek megnyithatják a hiteltárgyalásokhoz vezető utat.

Az Európai Bizottság szemszögéből nézve némiképp másként fest a helyzet. Brüsszelben úgy vélik, hogy Budapest számára világosak kell, hogy legyenek az elvárások, és igazából a kormányfő akaratán múlik, hogy a vitákat végre maguk mögött tudhassák. Ilyen értelemben ők elsősorban Orbán Viktortól várnak konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, hogy miként kíván megfelelni a feltételeknek. „Mi csak a konkrét eredményekben hiszünk” – közölte egy inkognitóban nyilatkozó bizottsági forrás, arra utalva, hogy a hiteltárgyalások megkezdése szempontjából kulcsfontosságú jegybanki függetlenség ügyében még mindig nem látják az együttműködési készség általuk szükségesnek tartott fokát a magyar kormány részéről.

Brüsszelben értesülésünk szerint indignálódva értesültek arról, hogy a kormány kedden benyújtotta a jegybanktörvény (és az alaptörvény) módosítására vonatkozó indítványt a parlament elé, anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna Brüsszelt. „Nem volt szerencsés azelőtt a parlament elé terjeszteni a módosítást, hogy kikérték volna a véleményünket erről” – vélekedett egy illetékes. Ráadásul a törvénymódosítás meglepetésszerű benyújtására egy nappal azután került sor, hogy hétfőn Frankfurtban először tárgyaltak ötös felállásban a felek azokról az elvárásokról, amelyeket a jegybanktörvény uniós szabályokkal való összhangba hozásához és ilyenformán a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesnek tekintenek az uniós intézmények és az IMF.

Magyar részről ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a törvénymódosítás benyújtása még nem a történet vége, a parlamenti végszavazásig – ami körülbelül 3 hét – még lehet módosítani rajta. Most az látszik a kulcskérdésnek, hogy beazonosítsák a felek azt az alkutartományt, amelyet egyikük sem élhetne meg részleges vagy teljes vereségként. A beazonosítást alaposan megnehezíti, hogy az Európai Bizottság az Európai Központi Bank véleményére támaszkodva meglehetősen maximalista álláspontra helyezkedett. Ez azt jelenti, hogy nem csak az uniós jog betűjét, de annak szellemiségét is számon kéri a magyar kormánytól, addig ugyanis nem látja biztosítottnak a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.

Ez azt jelenti, hogy Brüsszel olyan elvárásokat is támaszt Budapesttel szemben, amelyek nem képezik a hazánk ellen a jegybanktörvény ügyében még januárban indult kötelezettségszegési eljárás részét. Ami az utóbbit illeti, a kezdetben hat nyitott kérdés mára csak egyetlen témára, a jegybankelnök fizetésére szűkült le, ám ez olyan vitás kérdésnek számít, amelyben egyik fél sem látszik engedni. Ha így marad, Brüsszel talán már a biztosi testület szerdai ülésén indoklással ellátott vélemény elküldésével második szakaszba léptetheti az eljárást, ami előbb-utóbb akár az Európai Bíróságon is landolhat. A kérdés tisztázásában meghatározó lehet, hogy tulajdonképpen mi is a jogi státusza a nemzeti bank elnökének: közjogi intézmény vezetőjének, vagy állami tulajdonban lévő intézmény vezetőjének számít?

De ez csak az egyik teljesítetlen feltétel jelenleg. A Bizottság az Európai Központi Bankkal a háta mögött annak érdekében is nyomást gyakorol a magyar kormányra, hogy módosítsa a törvénynek azt a passzusát, ami lehetőséget nyújt a Monetáris Tanács kibővítésére és még egy alelnök kinevezésére. Hiába ígérte meg a kormány, hogy a jelenlegi bankelnök hivatali mandátuma alatt nem él ezzel a lehetőséggel és az Országgyűlés gazdasági bizottságától sem indul majd ilyen kezdeményezés, az EU számára ez láthatóan nem elegendő, mert általában nem biztosítja a jegybank függetlenségét. Ebben az ügyben azonban a Bizottság nem kapaszkodhat az uniós jogba, hiszen az nem tartalmaz ilyen elvárást, ráadásul 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányfősége idején hasonló törvénymódosítást és kísérletet már egyszer elnézett. Jogilag tehát Brüsszel nem követelheti Budapesttől a változtatást, semmi sem akadályozza meg ugyanakkor abban, hogy a „szabadfogású” kategóriának számító hiteltárgyalások ügyében előfeltételnek tekintse, vagyis a jegybanki függetlenség szellemiségének betartását is számon kérje.

Noha a Bizottság a biztonságos jogi környezetet is a tárgyalások előfeltételei közé sorolja, ezen a fronton számos jel szerint kevésbé dogmatikus álláspontra helyezkedhet, részben e feltétel általános és rövid időhatáron belül nehezen teljesíthető jellege miatt, részben pedig azért, mert a rendelkezésre álló uniós jogi keretek között nehezen talál fogást a magyar bírósági rendszer átszervezésén. Viviane Reding, a dossziét kezelő bizottsági alelnök néhány napja a brüsszeli CEPS-ben nagyon óvatosan fogalmazott, és egyesek szerint az Európa Tanács bevonása a kérdéskörbe is annak egyértelmű jele volt, hogy a Bizottság jogi lehetőségei ezen a téren ma még korlátozottak. A Bizottság jogi szakszolgálatainak elemzése hírek szerint hétfőre elkészül ebben a kérdésben is, csakúgy, mint a többi eljárás alá vont ügyben, és a biztosi testület legkorábban szerdán dönthet arról, hogy elindítja-e vagy sem a jogsértési eljárást a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének vélt megsértése miatt, amire más országok esetében tudomásunk szerint még nem volt példa.

A másik két jogsértési ügy már a második szakasznál tart, így ott azt kell eldöntenie Brüsszelnek, hogy az Európai Bíróság elé viszi-e az ügyeket. A bírók (ügyészek és közjegyzők) nyugdíjkorhatárának elszállítása és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt indított eljárások azonban mára eléggé megértek ahhoz, hogy végleges irányt vegyenek, akár a lezárásukkal, akár – ami valószínűbb -, hogy a Bíróságon ér véget a vita. Így ezeknek a kérdéseknek a megoldása tulajdonképpen mederbe került, és nem kell, hogy akadályt gördítsenek a hiteltárgyalások megkezdése elé.

Mindezek alapján bizottsági jelzések alapján arra lehet számítani, hogy a Barroso-Orbán találkozón nagy hangsúlyt kap majd a jegybanktörvény, de kevésbé hangsúlyosan a frissített magyar konvergencia-program is téma lesz. Utóbbi annál is inkább, mert Budapestnek április 30-ig kell benyújtania Brüsszelnek az aktualizált programot, megjelölve azokat az intézkedéseket, amelyek a pénzügyminiszteri tanács márciusi ajánlásaival összhangban biztosíthatják azt, hogy az államháztartási hiány 2012-ben és 2013-ban is az előírt 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon, mégpedig alapvetően strukturális, tartós (tehát nem egyszeri) intézkedésekkel. Egyúttal ez az előfeltétele annak is, hogy a pénzügyminiszteri Tanács a Bizottság ajánlása alapján június 22-i ülésén visszavonja a kohéziós források egy részének jövőbeni zárolásáról hozott döntését.

A Brüsszel és Budapest között zajló bonyolult játszmába eddig is belejátszottak a tágabb európai és nemzetközi összefüggések, és ez a kontextus most sem hiányzik. Megfigyelők szerint ezért a viták lezárására alkalmasint az is hatással lesz, hogy milyen eredménnyel zárulnak Washingtonban az egyeztetések az IMF közgyűlésén, de az európai baloldal újrapozicionálása szempontjából az sem közömbös, hogy ki nyeri a franciaországi elnökválasztásokat, amelyek első fordulóját éppen vasárnap tartották.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ