Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A fogyasztóvédelmi módosításokról

2012.04.24. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosításáról törvényjavaslatot nyújtottak be a Parlament elé.

A hazai fogyasztóvédelmi szabályozás alapjogszabálya, az Fgytv. átfogó módosítása 2008-ban valósult meg. Jelen törvényjavaslat a fogyasztóvédelmet dinamikusan fejlődő, a nemzetgazdaság szinte valamennyi területét érintő horizontális jogterületnek tekinti és kiindulópontját a legutóbbi módosítás óta eltelt három és fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatóságtól, az egyesületektől és a vállalkozói szakmai érdekképviseletektől érkezett javaslatok képezik.

A terület dinamizmusa okán a szabályozásnak igazodnia kell a változásokhoz, ennek megfelelően a módosítás a panaszkezelés, az ügyfélszolgálati szabályok, a békéltető testületi eljárás, a közérdekű keresetindítás, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása (különös tekintettel jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó rendelkezések) területére terjed ki.

Értelmező és általános rendelkezések

A módosítás értelmében az Fgytv. védelmi rendszere a jövőben kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró vállalkozásokra is. Fogyasztó tehát az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A javaslat közszolgáltatásként újradefiniálja a korábbi közüzemi szolgáltatás fogalmát, egyidejűleg - az egységes értelmezés elősegítése érdekében - taxatíve meghatározza e szolgáltatások körét. Ezek a víziközműszolgáltatás, a távhőszolgáltatás, a települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, a kéményseprő-ipari szolgáltatás, az elektronikus hírközlési szolgáltatás, a postai szolgáltatás, a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgázkereskedelmi-szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás.

A módosítás a gyártó mellett a forgalmazó felelősségévé is teszi a termék – gyártó által rendelkezésére bocsátott – azonosításra alkalmas jelöléssel való ellátását. A pontosító rendelkezés értelmében azon termékek, melyek tekintetében a megfelelőség értékelés jogszabály alapján kötelező, csak olyan megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók, amely a vonatkozó megfelelőség értékelési eljáráshoz tartozik. A módosítás pontosítja az árfeltüntetés szabályait is, e szerint az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. 

A panaszügykezelésről és az ügyfélszolgálatról

2008-tól új elemként került be a törvénybe – meghatározott körben – az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettség szabályozása. A jelen módosítás indokolása szerint az alkalmazás gyakorlati tapasztalatai rámutattak arra, hogy a törvényi szabályozás egyes elemei többféleképpen értelmezhetőek, megnehezítve ezzel a vállalkozások önkéntes jogkövetését és a hatósági jogalkalmazást egyaránt. Emellett a szabályozás több eleméből hiányoztak a hatósági ellenőrzés elősegítését és a vállalkozások törvényi kötelezettségei megtartásának nyomon követését szolgáló garanciális szabályok. Harmadrészt egyes rendelkezések túlzottan merevnek és életszerűtlennek bizonyultak, ezért indokolt volt e szabályok rugalmasabb előírásokkal történő felváltása.

A javaslat alapján jogszabályi szinten kerül kimondásra, hogy a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz is szóbeli panasznak minősül, azonban az így közölt panaszt a vállalkozás egyedi azonosítószámmal köteles ellátni. A panaszról - kötelező tartalmi elemekkel – felvett jegyzőkönyvet a válasszal megegyező ideig köteles a vállalkozás megőrizni.

A panaszok megválaszolása kapcsán a módosítás rögzíti, hogy a vállalkozás 30 napon belül érdemben köteles válaszolni a panaszra. A módosítás révén a vállalkozások a jövőben nem élhetnek azzal a gyakran alkalmazott megoldással, hogy a panaszost érdemi válasz helyett további intézkedés megtételének szükségességéről tájékoztatják. A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát a korábbi három év helyett öt évig köteles a vállalkozás megőrizni.

Figyelembe véve, hogy az ügyfélszolgálat működtetésre köteles vállalkozások részére a törvény szigorúbb, tizenöt napos érdemi válaszadási határidőt ír elő, a módosítás lehetővé teszi a határidő egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal történő meghosszabbítását, azonban erre kizárólag a törvényben taxatíve meghatározott indokokra való hivatkozással és a fogyasztó határidőn belüli egyidejű tájékoztatásával kerülhet sor.

A módosítás rugalmasan alakítja az ügyfélszolgálatok nyitva tartására vonatkozó előírásokat, a korábbi merev, heti egy napi 8-20 óra közötti nyitva tartás helyébe a működtető vállalkozás munkaszervezése szempontjából kedvezőbb, ugyanakkor a fogyasztói érdekek védelmét továbbra is magas szinten biztosító rendelkezések lépnek. E szerint

  • az ügyfélszolgálat folyamatosan elérhető legyen legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül,
  • az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében a fogyasztóknak lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására,
  • az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat folyamatosan legyen elérhető,
  • telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.  

A békéltető testületek

Az Fgytv. 2008. évi átfogó módosítása során jelentős mértékben módosult a békéltető testületek eljárását szabályozó fejezet is. Az új eljárási szabályok alkalmazásával kapcsolatban a testületek több alkalommal felhívták a jogalkotó figyelmét egyes hiányosságokra, illetve új elemekkel történő kiegészítését kezdeményezték.

A gyakorlathoz igazodva a módosítás rögzíti a békéltető testületek tanácsadó tevékenységét, amely általános tanácsadást jelent: a testületek a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adnak a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.

A szakember utánpótlásra ösztönzés érdekében rögzítésre került, hogy a 2016. január 1-jét követően megalakuló békéltető testületek esetén legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az ügyek pártatlan megítélésének biztosítása érdekében – szükséges olyan rendelkezés megfogalmazása, amelynek értelmében nem jelölhető a békéltető testület eljáró tanácsa tagjának az, aki korábban az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. Ezen követelmény megsértése esetén a határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól. A tanácsadással kapcsolatos szabályok megtartásának nyomon követhetősége érdekében rögzítésre kerül a békéltető testületek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanácsot kérő fogyasztó, illetve vállalkozás nevét, a tanácsot adó személy megjelölését, valamint a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.

A módosítás értelmében a fogyasztónak nem csak az általa, hanem a vele szemben indított közvetítői, illetve peres eljárásról is nyilatkoznia kell. A békéltető testületek tájékoztatása szerint a közszolgáltatást nyújtó vállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a vállalkozás indít a fogyasztó ellen eljárást, amelyről a testület eljáró tanácsa csak a meghallgatáson értesül. A módosítással elkerülhetővé válik, hogy a békéltető testület feleslegesen tartson meghallgatást olyan ügyben, ahol az eljárás megszüntetésének volna helye.

Jelentős módosítás a kézbesítési vélelem intézményének bevezetése. A tapasztalatok alapján szükséges és indokolt a kézbesítés meghiúsulásának meghatározott eseteiben a kézbesítés megtörténtére vélelmet megállapítani. A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet

  • a) a címzett a kézbesítés szabálytalansága esetén, vagy
  • b) ha a természetes személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő.

A módosításban jogszabályi szinten kerül rögzítésre, hogy a jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.

A közérdekű igényérvényesítés és kereset

A közérdekű kereset, mint kollektív jog- és érdekvédelmi intézmény a fogyasztói jogvédelem elengedhetetlen eleme. Fogyasztók nagy száma esetén ugyanis – különösen, ha az egy fogyasztóra eső követelés összege alacsony – akadályokba ütközik az önállóan történő igényérvényesítés. A törvényjavaslat célja, hogy a hatékony fogyasztói érdekvédelem érdekében az Fgytv.-t a más törvényekben található, hasonló tárgyú szabályozással a szükséges mértékben összhangba hozza, és ezzel megteremtse az alapját a közérdekű keresetek széles körű alkalmazásának.

Ennek megfelelően az előterjesztés különválasztja a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és az ügyész keresetindítási jogát. A fogyasztóvédelmi hatóság keresetindítási joga a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetére korlátozódik. Ezzel szemben az ügyész keresetindításra abban az esetben jogosult, ha jogszabálysértés esetén az eljárás lefolytatására egyébként bíróság rendelkezik hatáskörrel, vagyis az adott ügy elbírálása nem hatóság hatáskörébe tartozik. A fogyasztóvédelmi egyesületek pedig mind a bírósági, mind pedig a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörbe tartozó esetekben indíthatnak közérdekű keresetet.

A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A perindításra a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek csak akkor jogosultak, ha az adott jogsértés miatt a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását már megindította. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása folyamatban van, a hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek kérelmére a bíróság a per tárgyalását az eljárás befejezéséig felfüggeszti.

A jogsértés bekövetkezésétől számított három év – vagy ha külön törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor annak – eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának időtartama.

A hatósági eljárásról

Jelen módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapul vételével kívánja korrigálni, illetve kiegészíteni a hatósági eljárás szabályait. Így csökkenteni kívánja a kis- és középvállalkozások terheit, illetve a vállalkozások esetében a kiszabható bírság összegét az alacsonyabb bírságsávban maximalizálja. Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre, és rendezésre kerül az eljárási bírság bizonytalan helyzete is. A törvényjavaslat értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket az ügyféli jogállás nem teljesen parttalanul illeti meg, így a más által kezdeményezett eljárásban csak akkor, ha az eljárásban vizsgált jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.

A módosítás alapján a hatóság már nem az eset összes körülményére alapozva, hanem a lényeges körülmények alapján határozza meg az alkalmazásra kerülő jogkövetkezményt az arányosság elvét szem előtt tartva. Az a körülmény, hogy a vállalkozás a tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi, a mérlegelés során nem vehető figyelembe, ezért e kitétel hatályon kívül helyezésre kerül. Emellett rögzítésre kerül, hogy a laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama a Ket. szerinti ügyintézési határidőbe nem számít be.

A módosítás rögzíti, hogy a jogsértő vállalkozást előzetesen, határidő tűzésével fel kell hívni a hibák, hiányosságok megszüntetésére. Ha a vállalkozás a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, a fogyasztóvédelmi hatóság lefolytatja az Fgytv. szerinti eljárást.

A javaslat rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

A módosítás – annak elfogadása esetén már törvény – a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
FEOSZ