Gyermekbarát rendelkezések

2012.05. 7. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslat a polgári és büntető anyagi és eljárásjog területéről foglalja össze azokat a módosítási lehetőségeket, melyek előmozdíthatják a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítását.

A büntető anyagi jog területén változnának az elévülési szabályok, a pénzbüntetés szabályai könnyebben alkalmazhatók lesznek fiatalkorúval szemben, módosulnak a szabályok egyes bűncselekmények esetében (emberölés, öngyilkosságban közreműködés, erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállása, továbbá a kiskorú veszélyeztetése tényállási elemei közé a módosítás beiktatja a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetését is.) A büntető eljárásjog módosítása révén további garanciák épülnek be a fiatalkorú terhelt és kiskorú tanú meghallgatásával kapcsolatban. A polgári eljárásjog szabályai közül módosulnak a zárt tárgyalás elrendelésének feltételei, valamint az illetékességi szabályok. Új elemként kerülnek be a kiskorú fél és tanú meghallgatásának, illetve kihallgatásának szabályai, továbbá kiegészülnek a kiskorú érdekeltkénti meghallgatásának rendelkezései.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) módosítása

A javaslat indokolása szerint az európai uniós jogharmonizációs szempontokra és nemzetközi dokumentumokra figyelemmel az emberkereskedelem, illetve a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában az elévülési időt az általánostól eltérően kell meghatározni azért, hogy a sértettnek a tizennyolcadik életévének betöltése után is legyen lehetősége feljelentés megtételére vagy magánindítvány benyújtására, amennyiben azt korábban az arra jogosult nem tette meg. A módosítást követően a bűncselekmény sértettjének a nagykorúvá válástól még öt évig lesz lehetősége a fenti jognyilatkozatok megtételére.

A módosítás alapján fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egy napi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. Természetesen nem változik az eddigi szabály: fiatalkorúval szemben pénzbüntetést kiszabni csak abban az esetben lehet, ha önálló keresettel, önálló jövedelemmel, vagy megfelelő vagyonnal rendelkezik.

Az emberölés tényállása bővül: az új szabály az eddigi következetes jogalkalmazói gyakorlatot emelné törvényi szintre, ugyanis a bírói gyakorlat eddig a hivatkozott speciális passzív alanyok esetében a rábírással elkövetett öngyilkosságban közreműködést emberölésnek minősítette. A módosítás szerint öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel emberölés miatt büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

A módosítás alapján súlyosabban lesz büntethető öngyilkosságban közreműködés bűntette miatt az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy ahhoz segítséget nyújt. Itt viszont feltételül kell szabni, hogy az öngyilkosságot elkövessék vagy legalább megkíséreljék.

A javaslat indokolása hivatkozik arra, hogy a gyermekeknek joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljanak. Erre tekintettel iktatja be a javaslat a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény tényállási elemei közé a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetését is.

A törvényjavaslat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás minősített eseteit is módosítja. A vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerint az elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló sértettek mellett a sértettel kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel elkövetett cselekményeket is szükséges súlyosabban büntetni, a javaslat indokolása szerint ezért indokolt ezek átvétele.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása

A Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény 12. cikke szerint az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni, lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. Ennek megfelelően a módosítás rögzíti, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú és a fiatalkorú terhelt kihallgatásánál figyelemmel kell lenni értelmi szintjükre és a hatóság eljáró tagjának ezen körülményre tekintettel kell a vallomás előtti figyelmeztetéseket ismertetni.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása

A javaslat alapján bővül a zárt tárgyalások köre: a polgári eljárásokban a bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja kiskorú védelmében is. Egyes családjogi perekben, így amikor a gyermek rendelkezik keresetindítási joggal, továbbá amikor a gyermek érdekében kerül sor a per megindítására, vagylagos illetékességi szabályok kerülnek megalkotásra a gyermek érdekeinek erőteljesebb érvényesítése érdekében. Az örökbefogadás felbontására irányuló pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.

A kiskorú gyermek érdeke indokolttá teszi, hogy a perbíróság más bíróság területén is eljárhasson, és ott közvetlenül foganatosítson egyes eljárási cselekményeket. A módosítás lehetővé teszi, hogy a kiskorú gyermek érdekében - amennyiben ezt a bíróság szükségesnek tartja- erre a perbíróság illetékességi területén kívül is sor kerülhessen.

A Pp. jelenleg a házassági perekre vonatkozó szabályok között rögzíti a kiskorú érdekeltkénti meghallgatására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, azonban indokolttá vált ezen előírások kiegészítése. A bíróság a kiskorúnak, mint érdekeltnek meghallgatására a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben keríthet sort. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú gyermeket a törvényes képviselője útján kell idézni azzal, hogy a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú már közvetlenül idézhető, de idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.

A módosítás rögzíti, hogy a kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek számára érthető módon kell megtörténnie. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

A félként meghallgatott vagy a tanúként kihallgatott tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben a törvényben meghatározott okok fennállása esetén pénzbírságot szabhat ki a bíróság, azonban a pénzbírság legmagasabb összegét indokolt az általánosan előírt legmagasabb összegnél - ami ötszázezer forint - alacsonyabb összegben meghatározni. A kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege háromszázezer forintban kerül meghatározásra.

A javaslat szerint a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező tizennegyedik életévét betöltött kiskorú felet, továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú felet a bíróság szükség esetén - kizárólag ténykérdésekre vonatkozóan - meghallgathatja.

Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani és a megidézni kért tanú kiskorú, a félnek be kell jelentenie a tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és idézhető címét is. A Pp. eddig nem tartalmazott kifejezett szabályokat a kiskorú tanú kihallgatására vonatkozóan, ezért került beiktatásra a Pp. tanúzásra vonatkozó szabályaihoz a kiskorú gyermek tanúként történő kihallgatása. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. A kiskorú tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kihallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A kihallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell, helyette az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon.

A módosítás rögzíti, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem alkalmazhatók. Ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható és az okozott költség megtérítésére kötelezhető.

A javaslat – elfogadását követően törvény - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a bíróságoknak elegendő felkészülési időt kell biztosítani a kiskorú idézéséhez csatoltandó külön tájékoztató nyomtatványok előkészítésére, az ezen kötelezettséghez kapcsolódó szabályok a kihirdetését követő hatvanadik napon lépnek hatályba.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT