Továbbra is átjáróház a török-görög határ

2012.05.18. BruxInfo

Az illegálisan az Európai Unió területére érkezők háromnegyede a török-görög határon keresztül jutott be a Schengen-övezetbe – állapította meg az Európai Bizottság. A testület a szokásos féléves jelentésében továbbra is szigorúbb határellenőrzést kér Görögországtól.

A Schengen-övezet külső határvonalának mindössze néhány pontján tapasztaltak csak komolyabb migrációs nyomást az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok hatóságai és az EU határőrizeti ügynöksége (Frontex). Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a határellenőrzés nélküli zóna működéséről és a tagországi határellenőrzési teljesítményről készített féléves jelentését, amelyet az erről szóló tavalyi bejelentés óta most készített először Brüsszel.

A Bizottság célja ezzel a Schengen-övezet működtetéséről szóló vita folyamatos felszínen tartása, és hogy a bizottsági adatok táptalajt adjanak annak a brüsszeli törekvésnek, amely szerint radikális reformra van szükség a zóna működésében.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy továbbra is a török-görög határszakasz az egyetlen, ahol komoly problémák vetődnek fel a Schengen-övezet külső határainak ellenőrzése terén. „2011 utolsó negyedévében 30 ezerre emelkedett a Keleti-Mediterrán útvonalon érkező illegális határátlépők száma” – írja a testület a 17 oldalas értékelésében, arról viszont Brüsszel nem szolgáltatott adatokat, hogy a korábbi hónapokhoz képest mennyivel növekedett az illegális bevándorlók száma.

A Keleti-Mediterrán útvonal a Bizottság értelmezésében azt jelenti, hogy főként Észak-Afrikából (Egyiptom, Líbia), a Közel-Keletről (Palesztin Hatóság, Szíria) és Ázsiából (India, Pakisztán, Afganisztán) származó menekültek érkeznek nagy számban az Európai Unió területére mégpedig Törökországon keresztül Görögországba. Itt pedig máris a Schengen-övezetben találják magukat, igaz, szárazföldi összeköttetés híján csak repülőgéppel juthatnak el kvázi határellenőrzés nélkül Nyugat-Európába, de a repülőtereken továbbra is komoly biztonsági ellenőrzés működik, így sokan akadnak (akadnának) fenn a biztonsági hálón.

Az elmúlt hónapokban főként afganisztáni és pakisztáni állampolgárok próbáltak meg bejutni az EU területére a zöldhatáron. A Bizottság úgy látja, hogy a szíriai történések nyomán megnövekedhet az illegálisan érkező szíriai állampolgárok száma is, ez a trend már most is érzékelhető: 2011 októbere és decembere között már 578 szíriait kapcsoltak le a határőrök, szemben a 2010 hasonló időszakában elfogott 210 állampolgárral szemben. „82 százalékukat a görög határon” – teszi hozzá a jelentés.

A számos problémával küszködő Görögország számára külön uniós segítséget is nyújt az Európai Bizottság és a Frontex. Az anyagi támogatás mellett határőröket, szakértőket és műszaki felszereléseket is nyújtottak a hatóságok Athén számára, és ezt – mint a Bizottság közölte – a jövőben is folytatni szeretné, hiszen „a görög helyzet javítása továbbra is kiemelt fontosságú kell, hogy maradjon”.

Szerb-magyar határ

A szerb-magyar határ nem megfelelő magyarországi őrzéséről tavaly már többször is vitáztak az uniós belügyminiszterek, elsősorban osztrák és német panaszra. A problémát itt nemcsak a nem elégséges határellenőrzés, hanem a szinte külön iparágként működő magyar-szerb embercsempészeti hálózat is okozta, és mint források jelezték, okozza azóta is, igaz, némiképp kisebb mértékben.

Ezzel összefüggésben a bizottsági jelentés mindössze annyit tartalmaz, hogy „kiemelt másodlagos belépési pont a magyar-szerb határ, csak úgy, mint a horvát-szlovén határ, Olaszország tengeri határai, és főként a holland, belga és német repülőterek”.

Az Európai Bizottság úgy látja, hogy 2011-ben jelentősen csökkent az Európai Unióban illegálisan tartózkodók száma. Tavaly 351 ezer személyről derült ki, hogy jogtalanul él az EU-ban, ami 9,1 százalékos visszaesés 2010-hez képest. Kérdés persze, hogy a kevesebb felderítés az egyébként is javuló tendencia, vagy a kevésbé hatékony nyomozói munka eredménye.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ