A kettes csomagról szavaz a Parlament

2012.06.13. BruxInfo

Szerdán szavaz az Európai Parlament a főleg a valutaövezeten belüli gazdasági kormányzás további megerősítésére hivatott két jogszabályról. A szavazásra bocsátott rendelettervezetről készült jelentés Európai Adósságtörlesztési Alap létrehozását javasolja, amit elsősorban a baloldal támogat.

Az első tanácsi közös álláspont elfogadása után négy hónappal, június 13-án az Európai Parlament is végszavazást tart a tavaly elfogadott hatos jogszabályi csomag „kistestvéréről”, az úgynevezett kettes csomagról, ami tovább szigorítja a költségvetési felügyeletet a pénzügyi támogatásra szoruló, illetve a túlzott hiányeljárás alá vont valutaövezeti tagok esetében.

A kedden tartott plenáris vitán több vezérszónok is arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg mindkét jelentést, noha különösen az Elisa Ferreira, portugál szocialista EP-tag által gondozott álláspont-tervezet megközelítése és több konkrét javaslata is erősen megosztotta a testület tagjait. „Remélem, hogy holnap egyértelmű többség jön létre a kettes csomag mögött. Határozottan támogatjuk a más politikai csoportokkal elért kompromisszumot” – jelentette ki Hannes Swoboda, a szocialista frakció elnöke, utalva arra, hogy a legtöbb kérdésben pártok közötti egyetértés jött létre.

A felszólalások ennek ellenére megosztottságot tükröztek, olykor még frakciókon belül is. A Ferreira-jelentés egyik legellentmondásosabb javaslatát egy európai adósságtörlesztési alap létrehozására (ami az első lépés lenne a közös kötvénykibocsátás, tehát az eurókötvények felé) például nem csak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek támogatták, de az Európai Néppártból is többen. Az eredetileg a német kormánynak gazdasági ügyekben tanácsokat adó öt szakértő által javasolt megoldást ugyanakkor elutasította a néppárti frakciótól Markus Ferber, német képviselő és mások is.

Az európai adósságtörlesztési alap egyfajta kompromisszumos lehetőséget kínálhat a maximalisták, az eurókötvények közeli bevezetését óhajtók és a közös kötvénykibocsátást csak a távoli jövőben elképzelők között. A koncepció lényege, hogy a valutaövezet tagjai államadósságuk 60 százalék fölötti részére vállalnának közös garanciát, az új kötvények kibocsátására, majd 25 év alatt fokozatosan törlesztenék egy kulcs alapján az egymás felé fennálló adósságukat. Egyelőre nem tudni, hogy az euróválság újabb fejleményei mennyire kényszerítik majd előremenekülésre a valutaövezetet, mindenesetre tény, hogy Elisa Ferreira várhatóan az EP által is felkarolandó javaslata nagyon távol áll attól, amit a Tanács februári közös álláspontja sugall.

A szocialista képviselő jelentése arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy a jogszabály hatályba lépése után egy hónappal menetrendet vázoljon fel az eurókötvények jövőbeni bevezetésére. Ugyancsak ellentmondásos kérdésnek számít, hogy az uniós diskurzusban bekövetkezett változásokat tükrözve, a Parlament a kettes csomagban jóval nagyobb hangsúlyt adna a növekedés dimenziójának, előírva azt, hogy egy szigorúbb felügyelet alá kerülő ország költségvetési stabilizálása ne a növekedés rovására történjen.

A francia néppárti, Jean-Paul Gauzes jelentése pedig egyértelműen kiterjesztené az Európai Bizottság döntési jogköreit a súlyos nehézséggel küzdő, illetve ezáltal fenyegetett eurózóna-tagok gazdasági és költségvetési felülvigyázásában, majdnem minden lépcsőfokon meghonosítva azt a gyakorlatot, hogy a kormányok a Bizottság döntését követő tíz napon belül csak fordított minőséfi többséggel utasíthatják el azt. Gauzes újításként jogvédelem (gyakorlatilag csődvédelem) alá helyezné a nehéz helyzetbe kerülő országokat. Ezeket nem lehetne csődbe mentnek nyilvánítani, a szóban forgó ország hitelezőinek két hónapon belül a Bizottságnál kellene jelentkezniük, különben elbukják az adósságot, és a kölcsön után felszámolt kamatokat is befagyasztanák.

Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa kedden minél gyorsabb megállapodásra sürgette a képviselőket, figyelmeztetve őket arra, hogy további késlekedésüknek az lenne az ára, hogy a közösségi módszer sérülne a kormányközivel szemben. Rehn szerint, ha a tagállamok által márciusban aláírt kormányközi megállapodás a költségvetési paktumról, a kettes csomag előtt lép életbe, akkor az nehéz jogi kihívást jelent majd, és aggasztó politikai jelzés is lesz. Arról van szó, hogy ebben az esetben kizárólag kormányközi alapon, másodlagos jogszabályok nélkül léphetne hatályba a paktum, aminek hivatalos erőre emelkedéséhez már 12 eurózónabeli tagállam ratifikációja is elegendő.

A vita során többen is emlékeztettek arra, hogy a kettes csomag és a költségvetési paktum között számos átfedés van, és előbbi jelentheti azt a másodlagos jogszabályt, ami alapján a fiskális paktum fokozatosan kormányköziről közösségi alapokra kerül.

A dán gazdasági miniszter jelezte, hogy az EP álláspontjának elfogadása után azonnal megkezdődhetnek a háromoldalú egyeztetések a két jogszabályról, ami a két jogalkotó pozíciói közötti nagy távolság miatt hosszadalmas lehet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ