Újabb uniós gazdasági jogszabályokat szavazott meg az Európai Parlament

2012.06.14. MTI

Megszavazta az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a két jelentést, amelyek nyomán az uniós jogba és gyakorlatba ültethetővé válnak a költségvetési fegyelemről tavaly kötött kormányközi megállapodásban foglalt intézkedések.

A témáról ugyanakkor az EP-nek még egyeztetnie kell az uniós tagországok kormányait képviselő Tanáccsal.

A jelentésekben szereplő két új jogjogszabály a javarészt a tavalyi magyar EU-elnökség irányításával kidolgozott "hatos jogszabálycsomagot" hivatott kiegészíteni. A most tárgyalt új elemek tovább erősítik a költségvetési fegyelmet garantáló szabályozást és a tagországok közti koordinációt, emellett lépést jelentenek az euróövezeti adósság "közössé tételének" irányában, a közös euróövezeti kötvények bevezetése felé is.

A korábban rendezett plenáris vitában szót kérő magyar képviselők közül Deutsch Tamás (Fidesz) - aki az Európai Parlament szociális és foglalkoztatási bizottságának nevében szólalt fel - fontosnak nevezte, hogy "az unió költségvetési politikája teljes mértékben összhangban álljon az EU 2020-as stratégiájával, amely új munkahelyek teremtését és a növekedés megindítását célozza". Elmondta, "ugyancsak fontosnak tartja a szociális és foglalkoztatási bizottság, hogy a költségvetési politikák összehangolása, az összehangolt ellenőrzés mellett megmaradjon a tagállamok költségvetési önrendelkezése".

Kiemelte azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyes tagállamok alaptörvényébe javasolják rögzíteni az államadósság maximális mértékét, és a bizottság nevében üdvözölte, hogy "több tagállam, így Magyarország is - új alaptörvényében - már ilyen rendelkezést fogadott el".

Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arról beszélt: "a most készülő, kizárólag az euróövezet tagállamaira vonatkozó, a költségvetési gazdálkodást minden korábbinál szigorúbban szabályozó csomag legfeljebb fél százalékos költségvetési hiánycélt engedélyezne az övezetben. Azt azonban lehetővé tenné, hogy a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló költségvetési kiadásokat ne számítsák be ebbe a hiánycélba. Ezt a lehetőséget, a tagállamok közötti egyenlőség jegyében, az eurózónán kívüli uniós tagállamok számára is biztosítani kellene."

"Ha nagyobb lehetőséget adunk a növekedésösztönzésre az eurót használó tagállamoknak, mint az euróövezeten kívül, az újabb gazdasági törésvonalakhoz, versenyképességi egyenlőtlenségekhez vezethet. Az Európai Bizottságnak ezért olyan megoldást kell találnia erre a helyzetre, amely egyenlő mércével mér minden tagállam esetében" - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) közleményében úgy vélte, "a két újabb jogalkotási rendelet elfogadása azért is volt elengedhetetlen, mert mindamellett, hogy azok tovább erősítik az eurózóna tagállamai, de különösképpen a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok által benyújtott költségvetési tervezetek időben történő felügyeletét, egy preventív típusú válság-megelőzési mechanizmus működését is lehetővé teszik".

Kifogásolta ugyanakkor, hogy "annak ellenére, hogy a mai napon elfogadott tervezet kifejezett eredeti célja a költségvetési fegyelem megteremtésére irányul, a szocialista és más baloldali frakcióknak nem kis viták árán sikerült olyan módosító indítványokat is belecsempészniük a szövegbe, amelyek - mivel egyáltalán nem kapcsolódnak a témához - megpróbálják elterelni a figyelmet a fiskális fegyelem fontosságáról". Hozzátette: "felettébb megtévesztő és félrevezető az az elmúlt hetekben, főleg a baloldal által hangoztatott nézet, miszerint egyedül a szigorú költségvetési politika felelős az európai gazdaságok jelenlegi helyzetéért". "Az igazság az, hogy semmi sem köti jobban béklyóba a gazdaságokat, mint az államadósság, amely megbénítja a növekedést, évekre elvágva ezzel a fejlődés és befektetés-ösztönzés lehetőségét "- mondta.

A strasbourgi szavazásra Brüsszelben reagálva az Európai Bizottság szóvivője üdvözölte a szavazás kimenetelét, és fontosnak mondta, hogy az intézményközi egyeztetések mielőbb befejeződjenek a témáról, és a jogszabályok életbe léphessenek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
KÖLTSÉGVETÉS