Valamely tagállam büntetőítéletet hozhat a fuvarozóval szemben a szerzői jogi művek másolatainak e tagállam területén történő terjesztésében részesként való közreműködés miatt akkor is, ha az eladó tagállamában e művek nem állnak szerzői jogi védelem alatt

A Landgericht München II  T. Donner német állampolgárt szerzői jogi védelem alatt álló művek tiltott kereskedelmi célú hasznosításában részesként való közreműködés miatt ítélte el. A területi bíróság megállapításai szerint T. Donner 2005 és 2008 között részesként működött közre olyan „Bauhaus” stílusú lakberendezési tárgyak többszörözött példányainak forgalmazásában, amelyek Németországban szerzői jogi védelem alatt állnak.

E művek másolatai Olaszországból származtak, ahol 2002 és 2007 között nem, vagy csak részben álltak szerzői jogi védelem alatt, mivel az olasz joggyakorlat szerint e védelem nem volt hatékonyan érvényesíthető azon gyártókkal szemben, akik e műveket bizonyos ideje többszörözték és/vagy értékesítették. A többszörözött példányokat a Dimensione Direct Sales nevű olasz cég kínálta értékesítésre Németországban lakó vevők részére, reklámanyagokon és folyóiratokba illesztett prospektusokon, név szerint a címzetteknek megküldött postai küldeményeken, illetve egy német internetes oldalon keresztül.

A többszörözött példányok Németországba történő fuvarozásához a Dimensione az In.Sp.Em. nevű olasz céget ajánlotta ügyfeleinek, amelynek T. Donner volt az ügyvezetője. Az In.Sp.Em sofőrjei Olaszországban felvették a német vevők által megrendelt árukat, azok vételárának a Dimensione részére történő kifizetése ellenében. Az In.Sp.Em sofőrjei a leszállított árucikkek árát a vevőkkel a németországi kiszállításkor fizettették ki, a szállítási díjjal együtt. Jogi szempontból a Dimensione által értékesített árucikkek tulajdonjoga Olaszországban szállt át a német vevőkre. Az e cikkek feletti rendelkezési jog vevőkre történő átszállására viszont csak Németországban, azok átadásakor került sor. Így a területi bíróság szerint a szerzői jogi értelemben vett terjesztésre nem Olaszországban, hanem Németországban került sor, ahol e terjesztés, a szerzői jogi jogosult engedélye hiányában, tilos volt.

T. Donner a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) benyújtott felülvizsgálat iránti kérelmével megtámadta a területi bíróság ítéletét. Az említett nemzeti bíróság arra szeretne választ kapni, hogy a német büntetőjog alkalmazása a jelen ügyben az áruk uniós jog által biztosított szabad mozgásának indokolatlan korlátozását képezi-e. Mai ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a nemzeti büntetőjog alkalmazásának előfeltétele a jelen esetben az, ha a nemzeti területen az uniós jog értelmében vett „nyilvános terjesztésre” került sor. E tekintetben megállapítja, hogy az a kereskedő, aki reklámanyagaival egy adott tagállam vásárlóközönségének tagjait célozza meg, és speciális szállítási rendszert és fizetési módot dolgoz ki és biztosít a részükre, vagy lehetővé teszi, hogy ezeket valamely harmadikszemély alkalmazza helyette, ezáltal biztosítva az ugyanezen tagállamban szerzői jogi védelem alatt álló művek többszörözött példányainak a vásárlóközönség említett tagjai számára történő kiszállítását, ilyen terjesztést valósít meg abban a tagállamban, amelyben a szállítás teljesült. A jelen ügyben a Bíróság a nemzeti bíróságra bízza annak megítélését, hogy vannak-e olyan ténykörülmények, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az említett kereskedő ilyen nyilvános terjesztést folytatott.

Másodszor, a Bíróság megállapítja, hogy a terjesztés tilalma Németországban, amelynek megsértése büntetőjogi szankciókat von maga után, az áruk szabad mozgásának korlátozását képezi. E korlátozást ugyanakkor az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokolhatja. A szóban forgó korlátozás ugyanis az egyes tagállamok szerzői jogvédelmének gyakorlati feltételei közötti eltérésekből ered. Ezek az eltérések elválaszthatatlanok maguknak a kizárólagos jogoknak a meglététől. Jelen esetben a terjesztési jog védelme nem tekinthető olyannak, ami a piacok aránytalan vagy mesterséges feltagolódásához vezetne. A büntetőjog alkalmazása ugyanis szükségesnek tekinthető a szerzői jog sajátos tárgyának, többek között a kizárólagos hasznosítási jognak a védelméhez. Az ügy tárgyát képező korlátozás tehát az elérni kívánt célhoz viszonyítva igazolhatónak és arányosnak tekinthető.

Ennélfogva a Bíróság az előterjesztett kérdésre azt a választ adja, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha valamely tagállam a nemzeti büntetőjog alkalmazásával eljárást indít a fuvarozóval szemben a szerzői jogi védelem alatt álló művek másolatainak engedély nélküli terjesztésében részesként való közreműködés miatt, ha e művek másolatait e tagállam (Németország) területén terjesztik adásvétel útján, főként az említett tagállam vásárlóközönsége részére, és az adásvételi szerződés létrejöttére egy másik, olyan tagállamban (Olaszországban) kerül sor, ahol e művek nem állnak szerzői jogi védelem alatt, vagy ahol a szerzői jogi védelmük harmadik személyekkel szemben nem érvényesíthető eredményesen.