Sukoró-ügy - A Fővárosi Törvényszék visszautasítja a jogszerűtlenség vádját

2012.08. 9. MTI

A Fővárosi Törvényszék elfogadhatatlannak tartja, és határozottan visszautasítja a Sukoró-üggyel kapcsolatban megjelent, szerintük valótlan nyilatkozatokat és írásokat, amelyek azt a látszatot keltik, hogy a bíróság jogszabálysértően járt el, megsértve ezzel a vádlottak jogait

A bíróság közleménye szerint az üggyel összefüggésben megjelent, megfogalmazásuk szerint minden alapot nélkülöző információk alkalmasak arra, hogy megingassák az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalmat, és aláássák a bíróság tekintélyét. Hangsúlyozták, hogy a törvényszék valamennyi ügyben a jogszabályok előírásainak megfelelően, törvényesen jár el.

Rögzítették: nem felel meg a valóságnak, hogy a Fővárosi Törvényszék megtagadta az iratbetekintést, vagy bármi módon korlátozta volna az eljárás résztvevőit a jogaik gyakorlásában. Úgy fogalmaztak, átmeneti, technikai akadálya volt annak, hogy az érintettek nem tudtak betekinteni a T. Miklós és négy társa ellen folyamatban lévő büntetőügy irataiba, és erről tájékoztatást is kaptak. Hozzátették: jelenleg a Fővárosi Törvényszék elnökének másik bíróság kijelölésére vonatkozó előterjesztése az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntésére vár.

Felidézték: T. Miklós és védőjének iratbetekintési kérelme 2012. augusztus 3-án érkezett meg a Fővárosi Törvényszékre. "Az iratok tanulmányozása - tekintettel az elterelés folytán kialakult eljárásjogi helyzetre - egy egyeztetett időpontban a Fővárosi Törvényszék részéről biztosított" - írták, hozzáfűzve: a törvényszék ugyanis - akárcsak a többi ügyben - messzemenően tiszteletben tartja és biztosítja az eljárás résztvevőinek a jogszabályokban foglalt jogait.

A bíróság szerint nem fedi a valóságot az a közlés sem, hogy a Fővárosi Törvényszék eddig két ügyben kezdeményezte volna másik bíróság kijelölését. A Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett ügyek közül 2012-ben - polgári, büntető és gazdasági - eddig 31 ügyben jelölt ki más bíróságot az OBH elnöke.

A közleményben valóságot torzító, pusztán hangulatkeltő közlésnek nevezték azt, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének 24 órára sem volt szüksége ahhoz, hogy más bíróság kijelölését indítványozza az ügyben. A vádirat 2012. július 23-án érkezett a Fővárosi Törvényszékre, "majd kifejezetten az aránytalan munkateherre figyelemmel és az időszerűség biztosítás érdekében elvégzett szakmai elemzést követően tette meg a Fővárosi Törvényszék elnöke 2012. július 26. napján az előterjesztését az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez" - írták.

A bíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetőügy kiemelt jelentőségűnek minősül, amelyet az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával 3 hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. A tárgyalást három hónapon belül kell folytatni, egyébként elölről kell kezdeni. A Fővárosi Törvényszéken a tárgyaló bírák száma és leterheltsége ugyanakkor nem teszi lehetővé az ügyek törvény által előírt soron kívüli tárgyalását - mutatott rá a bíróság.

Hozzátették: a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában ugyanis 2012. június 30-ig az 522 folyamatban lévő elsőfokú büntető peres ügyből 223 minősül kiemelt jelentőségűnek. A folyamatban lévők közül 96 ügyben előzetes letartóztatásukat töltik a vádlottak, a kiemelt jelentőségűekben pedig 26 ügyben van előzetes letartóztatás.

Az előterjesztésről szóló döntést tehát kizárólag szakmai alapokon az időszerűség és a törvényesség szem előtt tartásával hozta meg a törvényszék elnöke - írták, hozzátéve, a Fővárosi Törvényszék visszautasít minden ezzel ellentétes, a törvényesség megkérdőjelezését sugalló nyilatkozatot vagy tájékoztatást.

Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára és Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, az ügy három vádlottja hétfőn fordult nyílt levélben Handó Tündéhez, az OBH elnökéhez. Ebben elhamarkodottnak és megalapozatlannak nevezték a Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezését, hogy a büntetőügy tárgyalására az OBH elnöke más törvényszéket jelöljön ki.

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, Császy Zsolt, Markó Andrea, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoport a Velencei-tó partjára tervezett kaszinó-beruházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolja a főügyészség, amelyet Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követett el, míg V. Bálint ellen 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG