Növekvőben a börtönnépesség - Ombudsman: Az új büntetőpolitika ellehetetleníti a büntetés-végrehajtást

2012.10.31. MTI

A büntetés-végrehajtás ellehetetlenüléséhez vezet az új büntetőpolitika - jelentette ki Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.

A szigorodó büntetőpolitika következményeként nő a börtönnépesség, gyakoribbak a letöltendő szabadságvesztések, hosszabbodik a büntetések időtartama - hangsúlyozta a jogvédő a büntetés-végrehajtást és az idegenrendészetet vizsgáló ombudsmani projektjének záró rendezvényén. Ennek büntetés-végrehajtással kapcsolatos infrastrukturális, illetve személyi konzekvenciáit le kell vonni, ebben a helyzetben az állam nem vonulhat ki a területről - tette hozzá.

Nem lehet a büntetés-végrehajtást magára hagyni. Ha kis lépésekkel is, de el kell mozdulni a jelenlegi helyzetből, amelyben esetenként a kínzáshoz közel álló viszonyok figyelhetők meg - hangsúlyozta Szabó Máté.

A legsúlyosabb probléma a zsúfoltság, de régóta megoldásért kiált a börtönegészségügy, és megoldatlan az utógondozás - sorolta a terület legégetőbb problémáit a biztos.

Hozzátette: Japánban egyetlen börtön több pszichológust alkalmaz, mint az egész magyar büntetés-végrehajtás.

Szabó Máté elmondta: amikor fél évtizede hivatalába lépett, a kelet-magyarországi börtönökben már érzékelhető volt a túltelítettség, mára Győrben is rossz a helyzet.

"Az egész rendszer bedugult" - jegyezte meg az ombudsman, hozzáfűzve: az idegenrendészet egyes szálláshelyein még rosszabb a helyzet, Nyugat-Európában pedig a jogvédők számára már ez a központi kérdés.

Csóti András vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a rendezvényen elmondta: átlagosan 140 százalékos a börtönök telítettsége. Kedden reggel összesen 17 622 fogvatartottat őriztek a büntetés-végrehajtás intézményeiben. A zsúfoltságon bezárt intézmények újranyitásával próbálnak enyhíteni, ilyen például a Gyorskocsi utcai vagy a solti objektum, és felmerül új büntetés-végrehajtási intézmény építésének lehetősége. Ez a kérdés különösen a speciális elhelyezést igénylő életfogytiglanra ítéltek esetében válik egyre fontosabbá.

Jelenleg mintegy 230 életfogytiglanra ítélt tölti büntetését, és van 21 tényleges életfogytiglannal sújtott is, aki a jogerős ítélet szerint már soha nem szabadulhat. Őket Szegeden helyezték el. Becslések szerint évente három-öt új, tényleges életfogytiglanra ítélt érkezhet a büntetés-végrehajtás intézményeibe, a nemzetközi gyakorlat szerint pedig ötvennél több egy objektumban nem helyezhető el - tette hozzá a szakember.

Az országos parancsnok egy szakmai körökben szállóigévé vált mondást idézett: nem szeretne olyan országban élni, amely a büntetés-végrehajtására büszke, de olyanban sem, amelynek szégyenkeznie kell emiatt.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
OMBUDSMAN