Gyorsuló igazságszolgáltatás

2012.10.31. Jogi Fórum / Dr. Csabai Virgínia

Egyenlő felelősség – egyenlőtlen munkateher - Általános sztereotípia a hazai igazságszolgáltatás kapcsán, hogy a bíróságok malmai lassan őrölnek. A bírósági ügymenet dinamikussá tétele idei évtől azonban még intenzívebb.

A társadalom számára azonban kevésbé ismertek azok a körülmények, melyek az ítélkezés menetét, tempóját, folyamatát és hatékonyságát alakítják.

Laikusok számára a hazai jogszolgáltatási rendszer lassú, elhúzódó és évekig tartó pereskedések folyamata, ahol a főváros leterheltsége kiemelkedő. Általános tapasztalat, hogy akár 3-5 év is eltelhet - extrém esetben akár 8 év is - mire a peres ügyekben jogerősen döntés születik. Hogy hány év alatt zárul le egy adott eljárás, azt az ügy összetettsége, bonyolultsága, a peres felek vagy vádlottak száma és még nagyon sok egyedi tényező a formálója.

Nem szabad elfelejteni azonban, hogy hazánkban a földrajzi adottságoktól a demográfiai tényezőkön át számos körülmény képezi kiindulópontját annak, milyen munkateherrel kell megbirkóznia az ország egyes részeiben az ítélkezési szerveknek.

A valóságban kevesek számára ismert, hogy a bírákra jutó esetek száma régiónként és megyénként oly mértékben változó, hogy az egyes megyék átlagos ügyszámához viszonyítva más megyékben ugyanez a szám akár kétszeres is lehet adott időszakban. Szemléletes példa, hogy az idei év első felében a Szombathelyi Törvényszék illetékességi területén lévő helyi bíróságokon az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma (országos átlag százalékában: 136,64 %) büntető ügyszakban majd kétszerese volt a Gyulai Törvényszék illetékességi területén lévő a helyi bíróságokon ugyanezen típusú érkezetett ügyek számának (országos átlag százalékában: 65,06%).

A civilisztikai ügyek mennyisége és az e körbe tartozó befejezett ügyek száma is szembetűnő eltéréseket mutat az ország különböző pontjain elhelyezkedő bíróságok között: itt is a Szombathelyi Törvényszék illetékességi területén lévő helyi bíróságok viszik a prímet. A befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma ezen helyi bíróságokon civilisztikai ügyszakban az év első felében itt volt a legnagyobb (országos átlag százalékában: 118,50 %), ezt követte a Budapest Környéki Törvényszék (117,52 %), a Pécsi Törvényszék (112,09 %), Fővárosi Törvényszék (106,74 %), a Miskolci Törvényszék ( 92,14 %), a listát pedig a Kaposvári Törvényszék ( 75,07 %) zárja.

A Szombathelyi Törvényszék illetékességi területén lévő helyi bíróságokra vonatkozó 118,50 % -os adat a statisztikák szerint 28,44 ügyet jelent, ez a havonta egy bíróra jutó befejezett peres ügyek száma. Ha ezt a számot elosztjuk 4 héttel, azt jelenti, hogy egy bíró átlagosan 7 ügyet zár le egy hét alatt. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy bírónak a heti 5 munkanap során átlagosan 2 tárgyalási napja van, ennek ismeretében a fentiek alapján akár revideálható is a bíróságok malmaira vonatkozó kialakult közvélekedés.

A tér-idő és tárgyalási koordináták alapján általánosan legleterheltebbnek tekintett fővárosi bíróságok ebben az összehasonlításban is az élen járnak, a Budapest Környéki Törvényszék a második, a Fővárosi Törvényszék az ötödik helyen. Ez nem meglepő, hiszen az országos összesítési adatok alapján továbbra is fennáll, hogy a perlekedési kedv az idei év kezdetén sem hagyott alább az ország középső régiójában, az érkezett ügyek számának alakulása a fővárosban még mindig kiugróan magas a vidéki bíróságokhoz képest.

Megdöbbentő adat, hogy 2012. I. félévében a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén lévő bíróságokon az érkezett ügyek száma: 172.423. Ez a szám bizonyos megyékhez képest ugyanazon időszakban több, mint tízszeres feladatmennyiséget eredményez a fővárosi bírák számára. Összehasonlításban ugyanezen időszakban az egyes törvényszékek illetékességi területén lévő bíróságokon az érkezett ügyek száma: Budapest Környéki Törvényszék 57.700, a Miskolci Törvényszék : 32.360, a Pécsi Törvényszék 18.037, míg a Balassagyarmati Törvényszék 8365.

A valamivel több, mint nyolcezer ügy szembeállítva a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén lévő bíróságok százhetvenezres nagyságrendű ügymennyiségével részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért lehetséges még jelenleg is, hogy pl. a Fővárosi Törvényszéken egyes perekben még mindig féléves, vagy akár 8-10 hónapos halasztással tudnak csak a bírák új határnapot tűzni az ügyekben.

Sokan talán elfelejtik, hogy annak a bírónak, akinek átlagosan 2 tárgyalási napja van egy héten, és ezeken a napokon tegyük fel 5-6 ügyet tárgyal, ezekre az ügyekre fel is kell készülnie és a bizonyítási eljárás folyamán megkereséseket, szakértői véleményt (stb.) be kell várnia, bizonyítékok beszerzése, tanúk, szakértők meghallgatása egy-egy bonyolultabb ügyben hosszabb időt vehet igénybe. A döntés meghozatalánál pedig nemcsak az idő, hanem a kellő alapossággal lefolytatott bizonyítási eljárás is ugyanolyan fontos, mint a független, magas szakmai színvonalú ítélkezés.

A jogalkalmazás „lendületbe hozása” azonban már idéntől még intenzívebb célkitűzésként van jelen. Korábbi években már elindult az a folyamat, ami a logikusabb, egyenlőbb ügyelosztást célozta és a főváros túlzott munkaterhét próbálta meg kezelni.

2009. június 30. óta vagyonjogi ügyekben a felek felmerült vagy meghatározott jövőbeli jogvitájukra már nem köthetik ki a törvényszék (akkor még megyei bíróság) hatáskörbe tartozó ügyekben a Fővárosi Bíróság (jelenleg : Fővárosi Törvényszék) és a Pest Megyei Bíróság (jelenleg: Budapest Környéki Törvényszék), helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét.

A bírósági titkárok hatáskörének bővítése, az ügyek áthelyezésének lehetősége másik, azonos hatáskörű bíróságra, a törvényszék hatáskörébe tartozó vagyonjogi perek értékhatárának először 10 millió forintra, majd idén augusztustól 30 millió forintra emelése mind-mind a hatékonyság növelését és az ésszerűbb, dinamikusabb ítélkezést célozták.

Az idei évtől hatályba lépett átfogó jogszabály módosításoknak köszönhetően a jogalkotó ketté- választotta a bíróságok szakmai és igazgatási hierarchiájának vezetését. Darák Péter, a Kúria elnöke, a szakmai részt, míg a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét az Országos Bírói Tanács látja el.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke korábbi nyilatkozata szerint a hatékonyság növelése érdekében távlati tervek között szerepel egy új, várhatóan 4 budapesti kerületet illetékességi területként magába foglaló kerületi bíróság felállítása, mely a tervek szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságból válna ki és 2013-tól kezdené meg működését. A peres ügyekben bevezetésre kerülő elektronikus ügyintézés a jövő, mely közelebb hozhatja az ügyfelekhez az ítélkezést és gördülékenyebbé teheti az ügyek elintézését.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS