Létrejött az Országgyűlési Őrség, szigorúbban fegyelmezhet a házelnök

2013.01. 2. Jogi Fórum / MTI

A parlament munkáját érintő több változás is hatályos az új év első napjától: létrejött az Országgyűlési Őrség, hivatalba lépett Mátrai Márta háznagy, Such György főigazgató, és szigorúbb fegyelmezési jogkört kap a plenáris ülést vezető elnök.

A tavaly elfogadott új országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv, amelynek feladata egyebek mellett a parlament elnökének személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A 349 tagú Országgyűlési Őrség parancsnoka Tóth László rendőr alezredes. A december 28-án esküt tevő őrök alapvetően zöld-fekete színű, bizonyos helyeken bordó díszítésű egyenruhája minden más fegyveres szervétől eltér.

Az idei évtől a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek. Egyfelől továbbra is megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki túllépi időkeretét, aki többszöri felszólítás után is eltér a tárgytól, vagy valakit, illetve valamely csoportot sértő, illetlen kifejezést használ.

Másfelől újdonság ugyanakkor, hogy ha egy képviselő a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely embert, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve pénzbírság kiszabását. A két szankció egyszerre vagy külön-külön is alkalmazható. Emellett a házelnöknek jogában áll az is, hogy később, a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül kezdeményezze a pénzbüntetés kiszabását.

Az elnök rendészeti jogkört is kapott. Ennek alapján kivezettetheti az Országgyűlési Őrséggel azt a képviselőt, akit fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés, illetve arra való felhívás miatt zártak ki az ülésteremből. Az érintett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be a terembe, aminek végrehajtásáról az őrség gondoskodik.

Ugyancsak 2013 első napjától tölti be az újonnan létrejött háznagyi posztot a fideszes Mátrai Márta, akit december 17-én választott meg az Országgyűlés e tisztségre. A háznagy, vagyis a házelnök politikai helyettese azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a parlament elnöke az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki. A háznagyot mentelmi jog illeti meg, és más keresőtevékenységet - a képviselői munkán kívül - nem végezhet. Javadalmazása megegyezik a miniszterek fizetésével, ha viszont parlamenti képviselő is egyben - mint az Mátrai Márta esetében is fennáll -, képviselői munkájáért nem kap külön díjazást.

Szintén január 1-jétől hatályos változás, hogy az Országgyűlés Hivatalát főigazgató vezeti. Az új pozícióra Such Györgyöt - a Magyar Rádió korábbi elnökét - nevezte ki a házelnök. A főigazgató közreműködik a parlament döntéseinek előkészítésében, és felelős az Országgyűlés költségvetésének végrehajtásáért. Such György már október 15-től belépett a hivatal állományába, hogy áttekintse azokat az ügyeket, amelyek mostantól az irányítása alá tartoznak.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS