Alkotmánybírósági mustra - Az indítványozó kezdeményezheti az érintett alkotmánybíró kizárását

2013.03. 1. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Az Alkotmánybíróság március 1-jén hatályba lépett új ügyrendje szerint a teljes ülésekről hangfelvétel készül, a jövőben nyilvános meghallgatások lesznek, továbbá az indítványozó kezdeményezheti az érintett alkotmánybíró kizárását az ügy elbírálásából.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései

AB határozat a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. §-ának alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (III/2478/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 19-én meghozott határozatában megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette. Vajnai Attila indítványozó a Btk. 269/B. §-ának azt a fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vöröscsillag használatát tiltja. Az indítványozót a Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen elítélte önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. A Vajnai kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban megállapította, hogy az indítványozó elítélése „ötágú vöröscsillag” nyilvános használata miatt sértette az Egyezmény 10. cikkét. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása során meghozott ítéletével felmentette az indítványozót. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban döntött a Btk. 269/B. §-ának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a támadott rendelkezéssel kapcsolatosan hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az ismételt vizsgálatot. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság, valamint az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet. A határozat indokolása szerint a jelenlegi szabályozás túl tágan, nem kellően világosan és körülhatároltan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Btk. 269/B. §-ával kapcsolatosan felmerült alkotmányossági aggályok a már kihirdetett, de még nem hatályos új Büntető törvénykönyvben szereplő önkényuralmi jelképek használatának tényállására (335. §) is érvényesek. A határozathoz Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Paczolay Péter, illetve Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)

● AB határozat jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/105/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 19-én megállapította, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 43. § (4) bekezdése első, második és harmadik mondatának 2008. január 1-jétől 2010. augusztus 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenes volt, ezért az a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Mf.22.122/2009. számú folyamatban lévő ügyében nem alkalmazható. A határozat indokolása szerint azzal, hogy a törvényhozó elzárta a bírósághoz fordulás alkotmányos alapjogától a szakmai munkája értékelése alapján illetményeltérítésben részesülő köztisztviselőt, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói jogvédelemhez való jogot. (Előadó alkotmánybíró: Bragyova András)

AB határozat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról (II/3511/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 19-én elutasította a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a támadott törvényi rendelkezések (intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben) nem felelnek meg a jogbiztonság és a normavilágosság követelményének, hiányosak az intézkedés pontos jogállami keretei és korlátai. A határozat indokolása szerint a konkrét jogalkalmazás során a rendőr feladata az életbeli tényállás vizsgálata, a releváns körülmények feltárása, azaz annak megállapítása, hogy az intézkedés jogszabályi feltételei fennállnak-e. Bár a gyermeknek elsősorban a családjától kell megkapnia a szükséges védelmet és gondoskodást, ennek hiányában az állam válik kötelezetté. A rendőri intézkedés lehetősége nem minősíthető a gyermek személyiségét, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését negatívan érintő, jövőjét meghatározó kárnak vagy veszélynek. A támadott rendelkezés beiktatása sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

AB határozat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításáról (II/3251/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 19-én elutasította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a kötelező óvodai nevelés korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az állam szerepe a gyermekek védelmében és a róluk való gondoskodásban az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszert. Az Alaptörvény az államnak igen tág szabályozási teret ad a gyermekvédelmi rendszer kialakításában. A határozat indokolása szerint a szülőnek a gyermek nevelésének megválasztásához való, Alaptörvényben biztosított alapjoga korlátozása – a széleskörű felmentési lehetőségre tekintettel – az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak azt az érvet sem, miszerint az újonnan bevezetett eljárásrend a nevelés megválasztásához való alapjog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Lévay Miklós és Paczolay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)

AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (IV/2352/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 26-án megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény több rendelkezése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. Alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a támadott jogszabály alapján az egyházi jogállást elveszítette, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. A testület szerint ugyanakkor nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, és az sem, hogy minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházügyi törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján a panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel a rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítették meg, illetve hatálybalépésüktől alkalmazhatatlanságukat mondták ki. Az Alkotmánybíróság határozata nem érinti a törvény mellékletébe foglalt, az Országgyűlés által elismert egyházak jogállását. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3061/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 26-án elutasította a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.26.852/2011/10. számú ítélete alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság a törvényszéki ítélet indokolását értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a törvényszék a felülvizsgálata során nem hagyta figyelmen kívül az indítványozó kereseti kérelmében előadott lényeges kérdések vizsgálatát. Az alkotmányjogi panasz ugyanakkor érdemi indokolást nem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt bírói döntés miért sérti az Alaptörvény megjelölt rendelkezését. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3411/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 26-án elutasította a Győri Törvényszék 3.Bf.109/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenessé nyilvánítása és megsemmisítése érdekében benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 48. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)

Az Alkotmánybíróság március 4-i teljes ülésének napirendje

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2309/2012.)
Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a jogszabály azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Az alkotmányjogi panasz szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, továbbá a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.35. § (2) bekezdés f) pont 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/844/2012.)
Az indítványozó bíró szerint a támadott törvényi rendelkezések sértik az Alaptörvény jogorvoslati jogról rendelkező XXVIII. cikk (7) bekezdését, mivel a konkrét eljárásban az adófizetésre kötelezett nem vitathatja az adó összegszerűségét.

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (4a) bekezdés és (5) bekezdés aj) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3568/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte azoknak a támadott törvényi rendelkezéseknek a megsemmisítését, amelyek kimondják, hogy a közfoglalkoztatott nem részesülhet más munkavállalókhoz hasonlóan pótszabadságban, illetve nem rendelkezhet a számára biztosított 20 nap szabadságról.

Az Alkotmánybíróság március 5-i teljes ülésének napirendje

● Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésére és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/3635/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa – a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének javaslatára – megtámadta annak a törvényi rendelkezésnek az alkotmányosságát, amely szerint az összevont telepítési eljárásban – kérelemre – valamennyi, az építési engedélyezési eljárást megelőző, külön jogszabályok szerinti eljárás összevonható. A biztos szerint a rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdését, mert a környezetvédelmi engedély a létesítési engedélyt megelőzően az önálló jogorvoslati jog biztosítása hiányában nem válhat jogerőssé.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló közvetlen alkotmányjogi panasz vizsgálata (II/3736/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a támadott törvényi rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközik, megfogalmazása nem pontos, homályos, összemossa a szabályozni kívánt jogviszonyra vonatkozó alanyi és tárgyi oldalt, ezzel sérti a normavilágosság alkotmányos követelményét.

A 6/2009. Büntető Jogegységi Határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/3152/2012.)
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a jogegységi határozatnak a visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely kimondja, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Az indítványozó szerint a jogegységi határozatból az következik, hogy a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmények esetében nincs helye újabb vádemelésnek, az ügyészség a vádemelés helyett perújítást kezdeményez, továbbá az újabb, még el nem bírált részcselekmények a perújítás szempontjából új ténynek tekintendők. A perújítási eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a terhelt bűnössége az újabb, még el nem bírált cselekmények elkövetése miatt megállapítható-e, de a tárgyalás eredménye nem a bűnösség, hanem a perújítás alaposságának megállapítása. Szerinte a jogegységi határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és sérül a vádlott védelemhez való joga is.

A Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2514/2012.)
Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint a támadott ítélet alaptörvény-ellenes, mert a bírósági eljárás során eljáró és az ítéletet hozó tanács elnöke megegyezett az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása tárgyában eljáró megyei bíróság egyesbírójával. Az ítéletek azért is sértik a végrehajtói és a bíró hatalmi ágak szétválasztásának elvét, mert az elsőfokú bíróság a telefonlehallgatási anyagok rendőrségi kiértékelésére, mint okirati bizonyítékra hivatkozott.

Az Alkotmánybíróság új ügyrendje

Március 1-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság új ügyrendje. Ebben a testület az elmúlt év tapasztalatai alapján több rendelkezést pontosított, valamint egyszerűsítette az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó formai követelményeket. Az ügyrend kimondja: amennyiben a teljes ülés hatáskörébe tartozó döntés meghozatala érdekében szükséges, a teljes ülésen meghallgatható az indítványozó, illetve képviselője, a szakértő, illetőleg részt vehetnek az elnök által esetenként meghívott más személyek. A személyes meghallgatásra és a nyilvános meghallgatásra legkorábban az ügyben készült tervezet első tárgyalását követően kerülhet sor. A nyilvános meghallgatás időpontját és a meghallgatáson részt vevő személyek nevét az Alkotmánybíróság honlapján közzé kell tenni, és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kell biztosítani egyéb személyek részvételére. Az Alkotmánybíróság elnöke a nyilvános meghallgatás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében vagy a férőhelyek korlátozottsága okán a hallgatóság létszámát meghatározhatja. Az ügy elbírálásából a kizárást az érintett alkotmánybíró, más alkotmánybíró, illetve az indítványozó kezdeményezheti. Az ügyrend szerint az ügy tárgyával összefüggő elfogultságot megalapozó személyes és közvetlen érintettségnek minősül különösen a döntés kimeneteléhez fűződő közvetlen, az alkotmánybírót vagy közeli hozzátartozóját – elsősorban jogi, pénzügyi vagy társadalmi helyzetében – érintő érdek, illetve az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával történő részvétel. A testületek üléseiről emlékeztető készül, mely tartalmazza a testület jelen lévő tagjainak felsorolását, az ülés napirendjét, a lefolyt vita főbb mozzanatait, továbbá az elnöknek a napirendi pontokra vonatkozó esetleges összefoglalóját, valamint az ülés döntéseit, a szavazati arányokat, továbbá a különvélemény, illetve párhuzamos indokolás megfogalmazását bejelentő alkotmánybírók neveit. Az emlékeztető tíz évig nem nyilvános. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjén szereplő ügyek tárgyalásáról hangfelvétel készül, amelyet az Alkotmánybíróság főtitkára tíz évig megőrzi. A hangfelvétel a megőrzés időtartamáig nem nyilvános. Az Alkotmánybíróságon foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók a folyamatban lévő ügyek tekintetében a döntések előkészítése és a döntések tervezetének tartalma tekintetében titoktartásra kötelezettek, továbbá a folyamatban lévő ügyekben a média részére nyilatkozatot nem adhatnak.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG