Az alkotmányügyi bizottság hétfőn elfogadott általános érvényű állásfoglalása szerint országgyűlési képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé.

A házszabály kimondja, hogy ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküld egy törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Ab a parlament határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, akkor a házelnök felhívja az alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az Ab határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn a kormánypárti képviselők szavazatával arról fogadott el általános érvényű állásfoglalást, hogy ebben az eljárásban a házszabályt úgy kell alkalmazni, hogy a módosító javaslatot kizárólag az alkotmányügyi bizottság és a kijelölt bizottság nyújthatja be az “Ab határozatával érintett vagy azokkal szorosan összefüggő részekre vonatkozóan”.

Az állásfoglalást a bizottság elnöke, a fideszes Cser-Palkovics András terjesztette a testület elé, azt javasolva, hogy ennek alapján tekintsék házszabályellenesnek az Ab által részben alaptörvény-ellenesnek ítélt választási eljárási törvényhez benyújtott képviselői zárószavazás előtti módosító javaslatokat. (Ilyet a független Karácsony Gergely és az MSZP-s Tóbiás József, illetve Harangozó Tamás nyújtott be.)

Ezzel az MSZP és a Jobbik sem értett egyet.

Lamperth Mónika (MSZP) nem tartotta helyénvalónak ezt a jogértelmezést és tiltakozott az ellen, hogy megfosszák a képviselőket a módosító javaslatok benyújtásának jogától. Szerinte egy alkotmányos demokráciában nem lehet így “kicsavarni” a házszabályt. 

A jobbikos Gyüre Csaba úgy érvelt: azzal, hogy ismét a Ház elé kerül egy törvény, megnyílik a lehetőség arra, hogy az országgyűlési képviselők újra módosító javaslatokat tegyenek.

A KDNP-s Rubovszky György szerint a házszabály egyértelműen fogalmaz, a fideszes Vas Imre pedig azt mondta, hogy az általános érvényű állásfoglalással a “nem jogvégzett képviselőket” segítik.

A bizottság végül a fideszes Gulyás Gergely ügyrendi javaslatára mégis megtárgyalta a választási eljárási törvényhez benyújtott képviselői zárószavazás előtti módosító javaslatokat, és ezeket – a kormánypárti képviselők szavazataival – egyenként nyilvánította házszabályellenesnek, majd csak ezt követően döntött az általános érvényű állásfoglalás elfogadásáról.