Bíróságok, mint a politikai akarat végrehajtói - Koncepciós perek Magyarországon - Tudományos konferencia Budapesten

2013.05.10. Jogi Fórum / MTI

Fontos a moralitás a politikában, a döntéshozatalban pedig nemcsak a jog, hanem az erkölcs alapvető szabályait is be kell tartani - hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Tóth Ilonka és a koncepciós perek című tudományos konferencián csütörtökön Budapesten.

Az államtitkár a Konrad Adenauer Alapítvány és a KDNP kommunizmus bűnei munkacsoportja rendezvényén kiemelte: ha a politika elveszíti erkölcsiségét, akkor bárki ellen felhasználhat törvénytelen eszközöket, a kommunisták pedig sokszor a saját párttársaikat is koncepciós perekkel akarták likvidálni.

Rámutatott: "ha nem vagyunk elég éberek, relativizálhatják a kommunizmus bűneit". Kitért arra, hogy május 1-je óta új tényállás alapján büntetendő a vörös csillag viselése, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan megindul a rendőrségi nyomozás azok ellen, akik szándékosan, előkészületeket téve akarták megsérteni a kommunizmus áldozatainak méltóságát azzal, hogy már május 1-jén kitűzték ruhájukra ezt a kommunista szimbólumot.

Megjegyezte: a koncepciós perekre akkor van szükség, amikor az állam fél a nép igazságérzetétől, a természetjog alapján ugyanakkor az emberekben megvan a természetes igazságigény, s hosszú távon nem lehet elhitetni velük a valótlanságot. A koncepciós perek kapcsán még "a legvadabb kommunisták" is érezték, hogy messze állnak a nép igazságérzetétől - fűzte hozzá.

Kahler Frigyes történész kiemelte, hogy a koncepciós perekben a bíróságok a politikai akarat végrehajtói voltak. Ezek az eljárások nemcsak a politikai ellenfelek megsemmisítésére voltak alkalmasak, hanem a kommunizmus propagandájának célját is szolgálták. Ha a politikai hatalom valakit reakciósnak minősített a kommunizmusban, akkor az illető életveszélybe is kerülhetett - mondta.

A Tóth Ilona-per koncepciós volta nem vonható kétségbe, mert "az ítélet köszönő viszonyban sincs a nyomozati anyaggal", s ez az eljárás egy "perszövevény központi darabja", amelyben a legelképesztőbb történeteket ötvözik - fogalmazott.

Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem polgári jogi tanszékvezetője arról beszélt, hogy először csak izgatással, majd egy ÁVH-s katona megölésével is megvádolták Tóth Ilonát, akinek két vádlott-társa azonban a nyomozás elején még meg sem említette Tóth Ilona nevét, mint tettestársét, s ők ketten vállalták magukra a gyilkosságot. Az ítélet végül három beismerő vallomáson alapult, tanúja az esetnek nem volt, a vádlottak száma pedig időközben tízre emelkedett - mondta.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője kiemelte, hogy a koncepciós perek során "a jogot kiürítették, megsértették és lábbal tiporták". A vádlottak a politikai hatalom játékszereivé váltak, ezáltal pedig sérült az emberi méltóságuk - jegyezte meg.

Eötvös Péter, a KDNP kommunizmus bűnei munkacsoportjának elnöke elmondta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után sokakat internáltak, ennek a büntetéstípusnak az időtartamát pedig kétszer is meg lehetett hosszabbítani, hat-hat hónappal. A Tóth Ilona-per segítségével a Kádár-rendszer megpróbálta bebizonyítani, hogy köztörvényes bűnözők gyilkoltak ártatlan kommunistákat - fogalmazott.

Miklós Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a kommunizmus fiatal áldozatainak történetei közül két szegedi esettanulmányt ismertetett.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGTÖRTÉNET