Változnak az egészségügyi, az energetikai és a biztosítási tárgyú jogszabályok - Pénteken benyújtott törvénymódosító javaslatok

2013.05.13. Jogi Fórum / MTI

Újabb egészségügyi salátatörvényt nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány pénteken. A több egészségügyi tárgyú jogszabály módosításában rögzítik az egészségügyi dolgozók idei béremelését, de a gyermekgondozási díj és a táppénz mértékét is meghatározzák, valamint a központi implantátumregiszter felállítását is előírják.

A parlament honlapján olvasható javaslat melléklete szerint az orvosi munkakörben dolgozók idén havi 10 ezer és 40 ezer forint közötti bér-, illetve illetményemelést kapnak. Az eltöltött évek és egyéb tényezők alapján megállapított bértábla szerint az orvosok havi keresete 205 320 és 395 120 forint között alakulhat. Az egészségügyi szakdolgozó 5 ezer és 41 425 forint közötti emelésben részesülhetnek, így az ő havi juttatásuk 103 ezer és 330 725 forint között lehet majd.

A javaslatcsomag a különböző pénzbeli ellátások megállapításának szabályait is tartalmazza. E szerint a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka lehet. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ennek kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat kormányrendeletben állapítja meg.

A javaslat általános indoklásában megemlítik, hogy a közelmúltban számos olyan probléma merült fel az emberi szervezetbe tartósan beültetett orvostechnikai eszközökkel (más néven implantátumokkal) kapcsolatban, amely rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem biztosítja kielégítő módon a betegek biztonságát. "Ilyen eset volt a 2012-ben kipattant PIP-mellimplantátum botrány, vagy a toxikus csípőprotézisek megjelenése egyes nyugat-európai országokban" - emelték ki. Ezzel összefüggésben a javaslat előírja egy úgynevezett központi implantátumregiszter kidolgozását. Ebben a beteg adatain túl rögzíteni kell például a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját, annak okát, továbbá az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát, a gyártó nevét, a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató beszerezte, a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát, valamint a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.

A javaslat emellett több módosítást tartalmaz az egészségügyi munkaerő feltérképezéséhez szükséges intézkedésekről. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy kijelölje a praxiskezelőt, amely nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről és gondoskodik azok meghirdetéséről.

A javaslat arra is kitér, hogy a kozmetikai termékek gyártására vonatkozó szabályokat és a kozmetikai termékek mikrobiológiai tisztasági követelményeit a kormány rendeletben határozza meg. Rögzítik továbbá azt is, hogy ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokban szabályt sértettek, egészségügyi bírságot szabhat ki.

A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által jegyzett javaslatcsomagot az Országgyűlés egészségügyi bizottsága kedden tárgyalja.

Személyszállítási közszolgáltatás lehet a közösségi kerékpár

A személyszállítási közszolgáltatások közé emelné a közösségi kerékpáros rendszereket György István (Fidesz) országgyűlési képviselő, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, aki pénteken nyújtott be erre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

A politikus indokoltnak tartja azon kezdeményezések támogatását és jogalkotási folyamatokban való megjelenítését, amelyek a kerékpáros közlekedés mind szélesebb körű elterjedését és használatát segítik elő.

A javaslat kiterjesztené a közösségi kerékpáros rendszer eszközeire az elektronikus megfigyelésre vonatkozó előírásokat és az ezzel kapcsolatos adatkezelési szabályokat. A települési vagy fővárosi önkormányzat dönthetne úgy, hogy a közösségi kerékpáros rendszer létesítését, fenntartását, üzemeltetését a helyi személyszállítási közszolgáltatások körébe sorolja.

Az önkormányzatok a szükséges forrásokkal együtt - állami vagy önkormányzati tulajdonú - közlekedésszervezőnek adhatják át a feladatot.

Budapesten február végén írták ki a közösségi kerékpáros rendszer (BuBi - budapesti biciklirendszer) kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, a fővárosiak várhatóan jövő tavasztól vehetik majd igénybe a szolgáltatást. A rendszert bárki igénybe veheti, és az első fél óra díjmentes lesz, a rendszeres felhasználók BuBi-kártyával, az esetiek bankkártyával tudnak majd fizetni. A belvárosi zónában átlagosan 300-500 méterenként lesz egy dokkoló állomás. Az első ütemben a dél-budai egyetemvárosban, a bel-budai Vízivárosban, a belvárosban, Terézvárosban, az Erzsébetváros teljes területén, illetve Újlipótvárosban, Ferencvárosban, a Józsefváros belsőbb területein épül ki a rendszer.

Módosulnak az energetikai törvények

A jövőben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt műszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken terjesztett a parlament elé.

A zöld energiára, illetve a kapcsolt - hőt és villanyáramot is termelő - energiára jelenleg eredetigazolást lehet kiállítani. A villamosenergia-törvény módosítási tervezete - az uniós szabályozással összhangban - bevezeti a származási garanciát.

A szolgáltató ezt köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki nemcsak az áram ára, hanem annak ökologikus volta alapján is dönthet. A származási garancia azt közli, hogy a fogyasztott áram hányad része származik megújuló, illetve kapcsolt forrásból. A részleteket itt is kormányrendelet tartalmazza majd.

A törvényből egyúttal kikerül a biomasszából készült energia fogalma, miután az része lesz a megújuló forrásból származó villanyáramnak.

Leghosszabban az atomenergia törvényt módosítja a javaslat, ez azonban közvetlenül az erőműveket és a tárolókat érinti. A javaslat a 2011-es uniós irányelvet vezeti át a magyar törvénybe, bár alapvető módosításra nincs szükség.

Bekerül a magyar törvénybe a három alapvető uniós alapelv, így annak kimondása, hogy az államok maguk felelnek a területükön keletkezett radioaktív hulladékért, a nemzeti atomprogramokat az állam köteles garantálni, illetve a felügyelő hatóságnak függetlennek kell lennie a radioaktív hulladék felhasználása terén érintett bármely szervtől. Ezek részleteit viszont a törvényjavaslat maga tartalmazza.

Kiegészítésként került be az atomtörvénybe az, hogy az atomerőműnek alkohol- és drogpolitikát kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell annak az ellenőrzéséről.

Parlament előtt az útdíjtörvény

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díjról szóló törvényt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé a nemzeti fejlesztési miniszter, a javaslat a parlament honlapján jelent meg.

A legfontosabb adat - a fizetendő díj - hiányzik a javaslatból, azt majd - a törvény felhatalmazása alapján - rendelet állapítja meg. A rendelet tartalmazza majd a díjkategóriákat is.

A javaslat a díjról annyit mond, hogy tartalmaznia kell az úthálózat építési-, üzemeltetési-, fenntartási- és bővítési költségeit is. Emellett figyelembe kell venni a környezetszennyezést - levegő- és zajszennyezést - is, így a tisztább motorú járművek olcsóbban használhatják az utakat.

Ezen túl más differenciáló tényezőt is meghatároz a javaslat. Így például függhet a díj a napszaktól, például a csúcsidő drágább lehet, de nem tarthat 5 óránál tovább. Az elmaradott területeken pedig olcsóbban haladhatnak a járművek. Az emelt díj nem haladhatja meg az átlagos díj 175 százalékát.

Az útdíj megállapítása és beszedése nem állíthatja meg a járműfolyamat a javaslat szerint.

A tervezet felsorolja azokat a járműveket, amelyeknek nem kell díjat fizetniük, e körbe tartoznak a fegyveres szervezetek a katasztrófavédők és az útfenntartók járművei is.

Egy másik felsorolás pedig az útdíj felhasználását tartalmazza. Első helyen áll az útdíjrendszer működtetője, majd az üzemeltetési- és fenntartási költségek következnek.

Az útdíjtörvény tervezett hatálybalépési időpontja: július 1.

Módosulnak a biztosítási tárgyú törvények

A biztosítási tárgyú törvényeket módosító javaslatot pénteken nyújtotta be a parlamentnek a nemzetgazdasági miniszter. A törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján jelent meg.

A biztosítási törvény részletesen meghatározza a biztosítók vállalatirányítási rendszerét, és kibővíti a felszámolás szabályait. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb-) törvény pedig a külföldi, illetve az ismeretlen járművek által okozott károk rendezésére vezet be újabb szabályokat.

A biztosítási törvény egyik módosító szabálya megtiltja, hogy bárki kiváltsa a saját biztosítási díját azzal, hogy közvetítő tevékenységbe kezd.

A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a biztosítóknak a saját informatikai rendszerük biztonsági kockázatelemzését legalább kétévente felül kell vizsgálniuk.

A módosítást követően nem lesz kötelező, hogy a biztosító vezető orvost alkalmazzon. Az ő funkciója az életbiztosításoknál az ügyfél egészségének - a szerződés megkötése előtti - elbírálása. A tervezet azzal indokolja a funkció megszűnését, hogy az egészségi kockázatok elbírálásának fejlődése nem teszi szükségessé az orvosi vizsgálatot. Így a biztosító a jövőben csak vezető aktuáriust (matematikust), vezető jogtanácsost, továbbá számviteli és belső ellenőrzési vezetőt köteles alkalmazni.

Egy új fejezet tartalmazza a biztosítási törvényben a társaságok irányítási rendszerével kapcsolatos szabályokat, amelyek a biztonságosabb működés révén hatnak ki az ügyfelekre.

A kgfb-törvény jelenleg is szabályozza a külföldi járművek által magyar járműben okozott, illetve az ismeretlen jármű által okozott károk rendezését. Az ezeket intéző szervezetek ma is a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) keretében működnek, de a tervezet elkülönült szervezeti egységgé teszi ezeket, vagyis önálló számvitelre, beszámoló készítésére kötelezi az új egységet.

A tervezet elismeri, hogy a Mabisz példaértékűen látja el ezt a feladatát, de az elkülönült szervezeti egységgé alakítás még költséghatékonyabbá teszi a munkát.

Törvényjavaslat a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről

A pénzügyi konglomerátumoknak olyan átláthatóan kell működniük, mintha "egyszerű" cégek lennének, ezért egy koordinátor, mint kiegészítő felügyelő ellenőrizné a jövőben a működésüket - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett pénteken a parlament elé, a javaslat az Országgyűlés honlapján jelent meg.

Jelenleg a pénzügyi konglomerátumokra nincs egységes szabály, a hitelintézeti, a tőkepiaci, valamint a biztosítási törvény is tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat. A tervezet ezeket foglalja össze és egységesíti.

A konglomerátumot (csoportot) több különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény alkotja. Mindenképpen kell, hogy legyen benne egy biztosító, továbbá egy bank vagy egy befektetési vállalkozás. Miután ezek a csoportok rendszerint több országban is jelen vannak, a méretük hatalmas lehet, így jelentős kockázatot hordoznak.

Emiatt válik szükségessé kiegészítő felügyeletük, amelyet az ezért felelős hatóság koordinál. A szakági, illetve a nemzeti felügyeletek közül kell egyet kiválasztani erre a célra. A PSZÁF például akkor lesz koordinátor, ha ő adta ki a csoport vezetőjének a működési engedélyt - olvasható a javaslatban.

Külföldi szervereken lévő adatok elérését is blokkolhatnák egy javaslat szerint

Külföldi szervereken lévő adatokat is véglegesen hozzáférhetetlenné tehet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata, amelyet pénteken nyújtottak be a parlamentnek.

A büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szövege szerint a bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása átadható lenne azon országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

Az átadással kapcsolatban a két ország igazságügy miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam harminc napon belül nem tud eleget tenni a törlésnek, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást - olvasható a javaslatban.

Ugyanilyen megkereséseket a külföldi felektől Magyarországnak át kell vennie, és a bíróságnak döntenie kell a végrehajtásról. A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS