Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Önálló fejezetben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények - Számos változást hozott az új büntető kódex

2013.07.10. Jogi Fórum / HENT

A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményeket érintően is számos változást hoz a július 1-jén hatályba lépő új Büntető törvénykönyv, amelyben önálló fejezetbe kerültek e bűncselekmények.

Szakmai és társadalmi egyeztetést követően 2012. június 25-én fogadta el a parlament az új Büntető törvénykönyvet, amely jövő héten, július 1-jén lépett hatályba, egy évvel megszavazását követően. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár elmondta, hogy az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva szabályozza a társadalom igazságérzetének megfelelő büntetéseket. Hozzátette, júliusban várhatóan megjelenik a Btk. "hivatalos" kommentárja is, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész szerkesztésében ügyészek és más szakemberek készítettek el.

Az új Btk-ban önálló fejezetbe kerültek a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, amire aszellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos sajátos érdekek, így különösen a szellemi teljesítmények alkotóinak elismeréséhez és ösztönzéséhez, a kreativitás és az innováció előmozdításához fűződő érdekek védelme miatt került sor.

A következő tényállások szerepelnek a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények fejezetben: bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása, iparjogvédelmi jogok megsértése.

Az e tényállásokat érintő legfontosabb változások, hogy a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetés százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Ezen értékhatár alatt szabálysértésnek minősül a jogsértés.

A részleges dekriminalizáció mellett ugyanakkor emelkedtek a kiszabható büntetési tételek: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva (ötszázmillió forint felett) követik el.

Lényeges dekriminalizációs hatású módosítás az is, hogy az új Btk. egy új büntethetőséget kizáró okot iktat be: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek során a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Ilyen esetek tipikusan az illegális forrásból való letöltések és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata, amelyek a társadalom nagy részében – különösen a fiatalok körében – elterjedt formái a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférésnek. A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a „mindennapos” felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. Ha azonban egy felhasználó már nagyobb vagyoni hátrányt (több mint ötszázezer forint) okozva jogellenesen oszt meg védelem alatt álló tartalmakat (azaz például nagy mennyiségben tesz elérhetővé például filmeket, zenéket a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül), vagy ha ebből a tevékenységéből – akár reklámbevételekből vagy módon – jövedelme származik, akkor már alkalmazhatók a büntetőjogi szankciók. A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben. A jogpolitikai cél az, hogy a fogyasztói magatartásminták a jogszerű felhasználás irányába mozduljanak el, amelyet inkább az egyre nagyobb számban megjelenő online legális piaci szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel és felvilágosítással, mintsem büntetőjogi fenyegetéssel lehet elérni.

A szellemi tulajdonjogokat érintő bűncselekményekhez kapcsolódva fontos változás még, hogy az eddig áru hamis megjelölése címen ismert tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: a bűncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartásra az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemei nem olvashatók rá. Ebből következően, ha a versenytárs érdekeit sértő módon kerül sor a versenytárs árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel egy termék előállítására vagy forgalmazására, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába (jellemzően védjegyoltalmába) ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény lesz megállapítható. Ha ugyanez a hamisító jellegű cselekmény nem sért iparjogvédelmi jogosultságot, a versenytárs utánzása bűncselekményének elkövetését kell majd megállapítani.

A szellemi tulajdont sértő bűncselekményeket érintő változásokat a következő táblázat foglalja össze.

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
HENT
HAMISÍTÁS