Számos gazdaságpolitikai kérdés mellett a G20 országok arról is megegyeztek szentpétervári ülésükön, hogy már 2015-től általánossá válhat az adóügyi információk automatikus továbbítása a tagországok között. Mivel a G20-ban az EU is nagyon aktívan részt vesz, az automatikus információcsere a magyar adózókat is közvetlenül érinteni fogja. Ez azt jelzi előre, hogy rövid időn belül nem lesz az adóhatóság elől elrejthető adat, információ.
A döntés hátterében az a nemzetközi célkitűzés áll, hogy a jövedelmeket ott kell megadóztatni, ahol a profitszerzést lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet végzik, és ahol az értékteremtés történik. Ezen célkitűzés mentén az utóbbi időben számos adóhatósági vizsgálatnak lehettünk szemtanúi világszerte: mögénéztek az Apple és a Starbucks cégek teljes adóstruktúrájának, és több híres magánszemély külföldre menekített vagyonát is vizsgálgatni kezdték. Ez utóbbira jó példa Lionel Messi és a Dolce & Gabbana divattervező páros ügye, akiket az adóhatóság fellépése nyomán nemcsak adóbírság, hanem akár börtön is fenyegethet.
“A jövedelmeknek a tényleges profitszerzés helyén történő adóztatása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információk állnak az adóhatóságok rendelkezésére. Ezt szolgálja az országok közötti automatikus információcsere. A G20 találkozó eredménye az, hogy megerősítette valamennyi nagyhatalom elkötelezettségét az automatikus információcsere mielőbbi általánossá tétele tekintetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon nincs létjogosultsága azoknak a különleges nemzetközi struktúráknak, melyek a jövedelmek alacsony adóteherrel bíró országokba telepítését teszik lehetővé úgy, hogy az adóztatás országában nincs megfelelő szintű valós gazdasági tevékenység.” – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
Az OECD és az EU már hosszú idő óta dolgozik azon, hogy az információátadás révén hatékonyan léphessenek fel az adóelkerüléssel és az agresszív adótervezéssel szemben, vagyis az olyan magatartásokkal szemben, amelyek formailag ugyan nem jogellenesek, de az adórendszer sajátosságait, illetve az adórendszerek közötti eltéréseket használják ki az adóterhek csökkentése érdekében. Az eredmények között szerepel az OECD multilaterális egyezménye az információk átadásáról, továbbá az EU Megtakarítási Irányelve és a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv. Ezzel párhuzamosan az USA is kialakított egy sajátos rendszert, a külföldi számlák adóügyi megfelelőségéről szóló szabályozást (FATCA). A FATCA révén az USA arra kényszeríti a világ összes bankját, hogy információt szolgáltasson az amerikai adóhatóságnak a külföldi bankszámlákon tartott amerikai érdekeltségű vagyonokról.
Röviddel a G20-találkozó előtt Kína is bejelentette, hogy támogatja az automatikus információátadás általánossá tételét. Korábban a G20-ak között Kína volt az utolsó állam, amely jelentős akadályokat gördíthetett volna az információátadás elé. A találkozó eredményeként az államok megerősítették azt a szándékot, hogy 2015-től kezdődően valamennyi tagország között automatikusan áramoljon az adóügyi információ. A részletszabályokat ugyan még ki kell dolgozni, de a fentiek mind azt erősítik, hogy az automatikus információcsere már nemcsak egy vízió, hanem rövid időn belül általános gyakorlattá válhat az egész világon.
“A világszintű fejlemények hatására a magyar adózóknak is meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy az adóhatóság mindent lát, és ennek megfelelően kell adóstruktúráikat kialakítaniuk. Azok az adózók, akik az adójogszabályokat rendeltetésellenesen, a törvényes célokkal ellentétesen kifejezetten adóelkerülésre törekedve gyakorolják, már ma is számíthatnak adóbírságra, mulasztási bírságra, vagy más adójogi szankciókra. Rendszerint az ilyen magatartásokat a büntetőjog is üldözi, és szabadságvesztéssel is járhat az ügyeskedő adózó számára. Az adóstruktúrák kialakítása során ezért a jövőben még nagyobb körültekintéssel kell eljárni.” – mondta el Békés Balázs.
