A mérleg nyelve - Anthony Kennedy - Kakukktojás az amerikai Legfelsőbb Bíróságon

2013.09.13. Jogi Fórum / Sereg András

Az ír származású, a minap 77. életévét betöltött Anthony Kennedy, aki csak névrokona a híres Kennedy-klánnak, az elmúlt negyedszázadban gyakran jelentette a mérleg nyelvét a kilenctagú amerikai Legfelsőbb Bíróságban. Sokak szerint a konzervatív bíró hatalma az Egyesült Államok elnökével vetekszik.

Az amerikai alkotmány második cikkelyének második szakasza szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után. A kilenc, élethosszig kinevezett bíróból álló grémium mindig is nagy befolyással volt az amerikai politika alakulására. Például Franklin Delano Roosevelt elnöksége idején a bírák többsége hosszú ideig hátráltatni tudta a New Deal végrehajtását, miután a legfontosabb törvényeket szabadpiac-ellenességre hivatkozva alkotmányellenessé nyilvánította. A Legfelsőbb Bíróság a Marbury v. Madison ügy óta (1803) fenntartja magának a törvények felülvizsgálati jogát (judicial review), ami a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljához hasonló.

A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírájából ötöt republikánus, négyet demokrata elnökök neveztek ki. A nagy horderejű ügyekben a testület 5-4 arányban hozza meg döntéseit, és legtöbbször Anthony Kennedy jelenti a mérleg nyelvét. Mint legutóbb, június 25-én, amikor a bíróság ítélete megnyitotta az utat, hogy Kalifornia a 13. szövetségi állam legyen, amely engedélyezi az egyneműek házasságát. Ha valaki azt hiszi, hogy a konzervatív beállítottságú Kennedy következetesen liberális álláspontot képvisel, csalódnia kell, hiszen ugyanaznap éppen az ő szavazata kellett ahhoz, hogy a konzervatív oldal akarata győzzön a választójogi törvény felülvizsgálata esetében.

Anthony Kennedy igazi kakukktojás, az amerikai igazságszolgáltatás valamennyi erényének és ellentmondásának megtestesítője. Egy idős úr, aki hosszabb-rövidebb töprengés után arról dönt, hogy engedélyezik-e a melegek házasságát, eltörlik-e a 18. éven aluliak halálbüntetését, korlátozzák-e a fegyvertartási jogot, elkaszálják-e Barack Obama egészségügyi reformját?

Ki Anthony Kennedy? Az ír származású jogász, aki csak névrokona a híres Kennedy-klánnak, 1936. július 23-án született a kaliforniai Sacramentóban, ahol apja lobbista és ügyvéd volt. Anthony a legjobb iskolákba járt: 1958-ban a Stanfordon politológia, 1961-ben a Harvardon jogi diplomát szerzett. San Franciscóban kezdett ügyvédkedni, majd apja halála után átvette annak praxisát. Tipikus amerikai jogászi karriert futott be, hiszen ügyvédből lett bíró, miután 1975-ben Gerald Ford elnök kinevezte a San Franciscó-i székhelyű fellebbviteli bíróságba. Egy másik republikánus elnök, Ronald Reagan révén került főbírói székbe. Pedig Reagan először nem őrá gondolt, hiszen első jelöltje, Robert Bork elvérzett a szenátusi szavazáson, míg a másik, Douglas Ginsburg azért esett ki a pikszisből, mert kiderítették, hogy fiatalon kipróbálta a marihuánát. A Legfelsőbb Bíróság történetének eddigi 111 bírájából összesen tizenhárman voltak katolikusok, köztük tizenharmadikként Anthony Kennedy.

A legtöbb elemző kiszámíthatatlannak tartja, mikor áll Kennedy a konzervatív, és mikor a liberális jogértelmezés mellé. Sokat elárul az évi 208 ezer dollárt kereső főbíró hozzáállásáról, hogy a 2008–2009-es ítélkezési szezonban tizenhat 5-4-es döntésből 11-szer a konzervatív szárnyhoz, ötször a liberálisokhoz csatlakozott. Feltehetőleg nem tévednek nagyot azok a szakértők, akik azt állítják, hogy a legfelsőbb bírósági bíró hatalma alkalmanként az Egyesült Államok elnökével is vetekszik.

Ha röviden áttekintjük az elmúlt negyedszázad meghatározó legfelsőbb bírósági ítéleteit, azt láthatjuk, hogy jó néhányszor a döntő szót Kennedy mondta ki. 1992-ben még meglepetést keltett, amikor római katolikusként az abortusz törvényességének fenntartása mellett voksolt. 2003-ban már kevesebben lepődtek meg, hogy ő írta annak a döntésnek az indokolását, amely hatályon kívül helyezte az egyneműek szexuális kapcsolatát büntető texasi törvényt. 2005-ben is a konzervatív főbíró szavazatával mondták ki, hogy ellentmond a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának a halálbüntetés kiszabása olyan személyekre, akik még nem töltötték be 18. életévüket a gyilkosság idején.

Bírói pályafutásának csúcsára minden bizonnyal 2008. június 26-án jutott fel, hiszen egy nap leforgása alatt három jelentős ügyben is az ő álláspontja döntött: a guantánamói támaszponton fogva tartottak jogot kaptak szövetségi bíróság előtt megtámadni bebörtönzésüket, a gyermekek elleni nemi erőszak elkövetői megmenekültek a halálbüntetéstől, és nem utolsó sorban megerősítették, hogy az amerikaiaknak alkotmányos joguk van önvédelem és vadászat céljából fegyvert tartani. Két évvel később a bíróság szintén 5-4-es szavazataránnyal úgy foglalt állást, hogy „az önvédelem joga semmilyen körülmények között nem sérülhet”.

2009-ben két újabb érdekes ügyben „mérlegelt”. Májusban a testület úgy foglalt állást, hogy a volt FBI-főnököt és az igazságügy-minisztert nem perelhetik be azok a muszlimok, akiket a 2001. szeptember 11-i terrormerénylet után tévesen, vallásuk és származásuk miatt vettek őrizetbe, és tartottak fogva mostoha körülmények között. Júniusban pedig helytelennek találták, hogy megtagadták az előléptetést a fehér tűzoltóktól a feketék javára.

2012. június 28-án nagy jelentőségű belpolitikai kérdésben álltak a demokrata kormányzat oldalára. A bíróság minimális többséggel megerősítette Barack Obama elnök egészségügyi reformjának központi elemét, a kötelező egyéni egészségbiztosítás bevezetését.

Anthony Kennedy kiváló kapcsolatok ápol a magyar jogászokkal. Legutóbb 2010 nyarán járt Magyarországon, amikor Orbán Viktor miniszterelnök mellett találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével is. A főbíró elismeréssel nyilatkozott a megbeszélései során tapasztalt szakértelem magas színvonaláról, és ígéretet tett a párbeszéd folytatására. Erre csupán két évet kellett várni, 2012 őszén ugyanis Washingtonban Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybíró ismét eszmecserét folytathatott a konzervatív bíróval.

  • kapcsolódó anyagok
USA