Nemzetbiztonsági szempontok államtitok védelmekor - Információ- szabadság ésszerű korlátokkal - Az Európa Tanács állásfoglalása

2013.10. 4. Jogi Fórum / MTI

Ésszerű korlátot kell szabni a nemzetbiztonsági szempontra való hivatkozási lehetőségnek államtitok védelmezésekor - tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet szerdán fogadott el Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.

A demokráciával, jogállamisággal és emberi jogokkal foglalkozó összeurópai szervezethez tartozó tagállamok törvényhozóinak tanácskozásán a "nemzetbiztonság és az információkhoz való hozzáférés" témában rendeztek vitát, lényegében az amerikai titkos diplomáciai iratok tömkelegének nyilvánosságra hozatalával járó "WikiLeaks kiszivárogtatások" és hasonló esetek megítéléséről.

Az elfogadott állásfoglalásban az áll, hogy azokat az embereket, akik állami szervek helytelen cselekedeteit közérdekből, jóhiszeműen és megfelelő eljárásrendet követve hozzák napvilágra, védeni kell a megtorlástól. A szabatosan meghatározott nemzetbiztonsági érdek megfelelő alap lehet az információk közzétételének megakadályozására, de az erre való hivatkozást ésszerű korláton belül kell tartani - olvasható a határozatban. Az ET szerint az olyan eseteket, amikor állami alkalmazottak gyilkosságot követnek el, embereket eltüntetnek, elrabolnak vagy megkínoznak, nem szabad államtitokként bizalmasan kezelni.

Az előterjesztés készítője, Arcadio Díaz Tejera spanyol szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy a WikiLeaks iratok kiszivárogtatása messze nem okozott akkora károkat, mint ahogy azt kezdetben feltételezték. Szerinte az amerikai hatóságok egyáltalán nem megfelelő módon bántak el azzal a súlyos börtönbüntetésre ítélt fiatal katonával, aki a kiszivárogtatás forrása volt.

Az ET parlamenti közgyűlése felszólította a szervezet 47 tagállamát, hogy jogrendszerükbe iktassanak be olyan előírásokat, amelyek - a szakértők, a civil társadalom képviselői, tudományos szakemberek és nemzetbiztonsági illetékesek egyetértését tükröző módon - általános elveket tartalmaznak az információkhoz való hozzáférés és a nemzetbiztonsági szempontok kapcsolatát illetően.

A vitában felszólalt Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő, aki hangsúlyozta: a közintézmények rendelkezésére álló információnak általános szabály szerint és alapértelmezésben nyilvánosnak kell lennie, és ezen általános szabály alól lehet kivételeket tenni közbiztonsági indokból, például a terrorizmus elleni küzdelem érdekében.

Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő "aktív információs szabadságot" szorgalmazott, ami alatt azt érti, hogy a nyilvánosságra tartozó adatot az adatkezelő intézménynek külön információkérés nélküli is közzé kellene tennie. Információ közzétételi kötelezettségének súlyos megsértése esetén Szél Bernadett indokoltnak tartja büntetőjogi eszközök igénybe vételét is.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPA TANÁCS
NEMZETBIZTONSÁG