Új oldalról, eljárásjogi szabálytalanságra hivatkozva támadják Barack Obama amerikai elnök egészségügyi reformjának alkotmányosságát, az amerikai alaptörvény értelmében ugyanis az állami bevételekre vonatkozó jogszabályoknak a képviselőházból, nem pedig a szenátusból kell kiindulniuk, ahogy ez az Obamacare néven ismertté vált törvénycsomag esetében történt – írta hétfői számába a The Washington Times.

A bírálók az egészségügyi törvénycsomag azon rendelkezésére összpontosítanak, amely előírja, hogy azok az amerikaiak, akik nem kötnek egészségbiztosítást, fizessenek bírságot, ami tulajdonképpen egy új adó kivetésével egyenértékű. A keresetet, amelyhez 40 republikánus párti képviselő is csatlakozott, a kaliforniai Sacramentóban elutasította egy szövetségi bíró. Ennek nyomán az ügy most az amerikai fővárosnak otthont adó Columbia Körzet fellebbviteli bíróságához került.

A lap szerint a páciensvédelemről és a megfizethető egészségügyi ellátásról rendelkező törvény eredetileg egy, a veteránok adójóváírásáról szóló, hatoldalas jogszabálytervezetként indult ki a képviselőházból, ám azt a szenátus átírta, és egy 2709 oldalas csomaggá duzzasztotta.

A konzervatív napilap rámutatott, hogy a keresetet első fokon elutasító Beryl A. Howell szövetségi bírót 2010-ben Barack Obama elnök nevezte ki. Howell indoklása szerint az egészségügyi törvény bevételnövelő hatása csak “véletlen”, és annak nem volt célja az állami bevételek növelése.

A végzés megfellebbezőihez csatlakozott republikánus képviselők közös álláspontja szerint viszont a demokrata többségű szenátus szándékosan kerülte meg az amerikai alkotmány úgynevezett keletkezési záradékát, amelynek értelmében az állami bevételekre vonatkozó jogszabályok kezdeményezések joga kizárólag a képviselőházat illeti meg.

Az egészségügyi törvény újabb megtámadását alátámasztó jogi érvelés paradox módon éppen az amerikai legfelsőbb bíróság tavaly júniusi ítéletén alapul, amely leszögezte, hogy Obama egészségügyi reformja túlnyomórészt megfelel az alkotmánynak. A verdikt megerősítette a reform legvitatottabb, központi elemét, a kötelező egyéni egészségbiztosítás bevezetését.

A bíróság 5:4 arányban elfogadott álláspontja szerint az egyéni kötelező biztosítás bevezetését – a kormány álláspontjával szemben – nem a kereskedelmet, hanem az adók kivetését szabályozó alkotmányos rendelkezések teszik lehetővé.

A reform ugyanis előirányozza, hogy 2014-től büntetést fizessenek azok az amerikaiak, akik – bár módjukban állna – mégsem kötnek egészségbiztosítást. A bírók többségének értelmezése szerint ez oly módon egyeztethető össze az alkotmánnyal, hogy a pénzbírságot nem büntetésnek, hanem adónak tekintik.

“A megfizethető orvosi ellátásra vonatkozó törvénynek azon előírása, hogy bizonyos személyek pénzbírságot fizessenek, ha nem kötnek egészségbiztosítást, felelősséggel adónak minősíthető” – írta a legfelsőbb bíróság indoklásában John Roberts, a testület vezető bírája.