Bizottság: Uniós jogot sértenek a Déli Áramlatról szóló kétoldalú megállapodások - Az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni

2013.12. 5. Jogi Fórum / MTI

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli-Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal; a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni - közölte szerdán a bizottság egyik illetékese.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.

"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.
Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.

Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.

Az EU-jog alapelvei nem tükröződnek a szerződésekben

Az európai uniós jog alapelvei nem tükröződnek a Déli Áramlat földgázvezetékhez kötött kormányközi megállapodásokban - jelentette ki az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője csütörtökön, megerősítve, hogy a brüsszeli testületnek aggályai vannak, és úgy véli, hogy az Oroszország és a Déli Áramlat által érintett EU-tagállamok közötti kétoldalú megállapodások ellentétesek az uniós joggal.

Marlene Holzner közölte: a tagállamokkal abban állapodott meg a bizottság, hogy Brüsszel értesíti az orosz felet a megfogalmazódott aggályokról, és arról, hogy a megállapodások újratárgyalását tartja szükségesnek, majd ezt követően a tagállamok kezdenek egyeztetéseket Moszkvával a szerződések módosításáról, amiben Brüsszel is szívesen ad tanácsot bármelyik félnek.

A szóvivő elmondta, hogy a bizottság minden olyan vezetéket üdvözöl, amely új földgázszállítási forrást jelent Európa számára, ám ettől még ezeknek a szerződéseknek jogilag összhangban kell lenniük az uniós szabályozással.

Holzner kifejtette, hogy a bizottság megvizsgálta a szóban forgó megállapodásokat, és arra jutott, hogy nem tükröződnek bennük az uniós energiaszabályozás alapelvei.

"Az ellátás biztonságát és a versenyt is az szolgálja leginkább, ha más a gáz szállítója és a csővezeték tulajdonosa" - ismertette Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője az úgynevezett harmadik uniós energiacsomag egyik sarokkövét, a szétválasztás elvét, amely Brüsszel szerint nem érvényesül a megkötött szerződésekben.

A bizottság azt is elvárja, hogy az újonnan épülő vezetékek bárki számára hozzáférhetőek legyenek, bárki szállíthasson rajtuk keresztül földgázt. "Ez a vezeték az orosz gáz számára épül" - összegezte a második brüsszeli aggályt Holzner. A bizottság harmadik kifogása a megállapodásokkal, így a magyar-orosz szerződéssel kapcsolatban is az, hogy a megállapodás a gázszállítás árának meghatározásában is döntő szerepet ad a Gazpromnak, holott az uniós előírások szerint a vezeték független kezelőjének kellene javaslatot tennie az árra, amelyet pedig a szabályozó hatóságnak kellene jóváhagynia.

Újságírói kérdésre a szóvivő azt is elmondta, hogy abban az esetben, ha Oroszország nem hajlandó újratárgyalni és módosítani a megállapodásokat, akkor azt fogják javasolni az érintett tagállamoknak, hogy ne hajtsák végre a megkötött szerződéseket, máskülönben a bizottság kénytelen lesz kötelezettségszegési eljárást indítani ellenük. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy jogi szempontból irreleváns, hogy egyes országokban már a vezeték építése is megkezdődött, Brüsszel akkor vizsgálja majd meg, hogy minden összhangban van-e az uniós joggal, amikor a vezetékek elkészülnek, és a szállítási kapacitásokat elkezdik lefoglalni a szolgáltatók.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
OROSZORSZÁG