Az emberi jogi egyezmény a hazai alkotmányos garanciák helyébe léphet - Konferencia az Emberi Jogok Világnapja alkalmából

2013.12. 7. Jogi Fórum / MTI

A strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló emberi jogi egyezmény megkerülhetetlen a hazai jogi kultúrában és egyre inkább a hazai alkotmányos garanciák helyébe léphet - mondták el a Magyar Tudományos Akadémia, az ombudsmani hivatal és a Nemzetközi Jogi Egyesület által szervezett konferencia résztvevői Budapesten pénteken.

Sonnevend Pál egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánhelyettese arról beszélt, hogy szakmai körökben legalább negyedszázada az európai emberi jogi egyezmény alkotmányos jellegéről beszélnek, az egyezmény egyre inkább párhuzamos alkotmányként funkcionál, az alkotmányos garanciák helyébe lép.

Ezzel a garanciarendszerrel kapcsolatban azonban hatékonysági kérdések vetődnek fel, elsősorban lassúsága és a végrehajthatóság nehézségei miatt - tette hozzá. Maga a strasbourgi bíróság eljárás 3-4 évig is eltarthat, a hazai eljárás időtartamával együtt pedig összességben egy évtizedig is elhúzódhat a jogérvényesítés.

Az utóbbi időben azonban már egyre több ügyben úgy ítéli meg a strasbourgi bíróság, hogy a hozzá fordulóknak nem kell előzetesen végigjárniuk a hazai jogorvoslati fórumokat, ha azok nyilvánvalóan értelmetlenek. Ilyen volt például a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásnak ügye, ahol az emberi jogi bíróság szerint magának az indoklás nélküli elbocsátásnak a lehetősége kiüresítette a jogorvoslati jogot.

Ehhez hasonlóan a végkielégítések 98 százalékos különadója ügyében sem volt szükség arra, hogy a hazai jogorvoslati fórumokat végigjárják a kérelmezők, a strasbourgi bíróság e nélkül is érdemben elbírálta a magyar ügyeket - emlékeztetett Sonnevend Pál.

Az egyezmény alapján született döntések végrehajthatóságával összefüggésben a szakember azt fejtegette. hogy az EU folyamatban lévő csatlakozása az egyezményhez jelentősen javíthatja annak végrehajthatóságát, alkalmazhatóságát.

"Nagyon kis lépésre vagyunk attól, hogy az emberi jogi egyezmény teljes értékű alkotmányként működjön a tagállamokban" - vélekedett Sonnevend Pál.

Kovács Péter alkotmánybíró előadásában hazai és nemzetközi alkotmánybírósági döntések alapján elmondta, a strasbourgi joggyakorlatot nem lehet figyelmen kívül hagyni, a strasbourgi garanciák hozzátartoznak a jogállamhoz. Az Alkotmánybíróság például a választási regisztráció esetében hívta fel a figyelmet arra, hogy a vizsgált szabályozás a strasbourgi joggyakorlatba ütközik. Az pedig általános alapelv, hogy az alkotmányos jogvédelem nem lehet alacsonyabb rendű mint a nemzetközi egyezményeké.

Székely László, az alapvető jogok biztosa a konferencia bevezetőjében elmondta, az egyezmény alapján eljáró strasbourgi bírósághoz hat évtized alatt félmillió beadvány érkezet, ezek alapján mintegy 16,5 ezer döntést hoztak, amelyből körülbelül másfélszáz érinti Magyarországot. Ezek közül az ombudsman a közelmúltból kiemelte a tokaji borházzal kapcsolatos újságírói véleményszabadságról szóló ügyet, illetve a végkielégítések 98 százalékos különadójával kapcsolatos döntéseket.

Az Alkotmánybíróság úttörő szerepet játszott a strasbourgi ítélkezési gyakorlatnak a hazai jogi kultúrába való átültetésében már az 1990-es évek első felében. Több mint száz határozatában hivatkoztak az emberi jogi bíróság döntéseire, a rendes bírói gyakorlat azonban ódzkodik az egyezmény közvetlen alkalmazástól - mondta Székely László.

Az emberi jogok európai egyezménye és Magyarország elnevezésű konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság Nemzetközi Közjogi Albizottsága és a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Tagozata rendezte az Emberi Jogok Napja alkalmából.

Hatvan éve, 1953-ban született meg a római európai emberi jogi egyezmény, mely alapján a strasbourgi emberi jogi bíróság működik, továbbá 20 éve annak, hogy 1993-ban Magyarország csatlakozott az egyezményhez.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
EMBERI JOGOK