Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Elkobzott vagyonok védelmében? - Csehország még mindig mentességet élvez az európai emberi jogi charta hatálya alól

2014.01.30. Jogi Fórum / MTI

A cseh kormánynak mihamarabb kérni kellene az Európai Uniót, hogy szüntesse meg a Cseh Köztársaság mentességét a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól - jelentette ki szerdán Jirí Dienstbier, az új cseh kormány emberi jogi minisztere.

A mentesség megadása Václav Klaus, akkori cseh államfő feltétele volt ahhoz, hogy aláírja a 2009-ben elfogadott Lisszaboni Szerződést, amely az EU új működési szabályait tartalmazza. Klaus szerint ugyanis csak így lehet megakadályozni, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az elnöktől eltérően azonban a cseh jogászok többsége is úgy vélte, hogy ez a kockázat nem reális.

"Bár a jogokat más alkotmányos dokumentumok és nemzetközi szerződések is védik, mégis úgy vélem: állampolgáraink megérdemlik, hogy emberi jogaikat ugyanolyan széleskörűen védjék, mint más uniós országok polgáraiét" - jelentette ki Jirí Dienstbier a Bohuslav Sobotka vezette új cseh kormány első ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.

Dienstbier, aki egyben a kormány törvényalkotási tanácsának az elnöke is, kijelentette: jelképes és fontos lépésről lenne szó, amely kifejezné, hogy Csehország is teljes mértékben csatlakozik a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi chartához.

A miniszter a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tagja. A párt már a múltban is ellenezte és bírálta Klaus és az akkori cseh jobboldal követelését. A volt államfő csak azután volt hajlandó aláírni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait, ha az EU teljesítette ezt a feltételét. Hasonló feltételt szabott akkoriban a dokumentum ratifikálásával kapcsolatban Nagy-Britannia és Lengyelország is.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
ALAPJOGOK
CSEHORSZÁG