Hiába ellenezte az uniós tagállamok döntő többsége kedden a szakminiszterek tanácskozásán a Pioneer 1507-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó engedélyezési kérelem megadását, a szavazati súlyok arányában nem volt meg a kellő, minősített többség ahhoz, hogy elutasítsák azt, így az ügyben már az Európai Bizottság hivatott dönteni – közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára Brüsszelben, az ülést követően magyar újságírókkal.

Az engedély megadását 19 tagállam ellenezte, öt támogatta, négyen pedig tartózkodtak. Az államtitkár ugyanakkor úgy értékelte, hogy ebben az esetben a tartózkodás is az engedély megadása melletti szavazatként értékelhető.

Az uniós engedélyeztetési folyamatban az Európai Bizottságnak egy-egy bizottság véleményét kell kikérnie, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye alapján döntenek. Ha a véleményező testület pozitív értékelést ad, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt. Ha negatívat vagy semmilyet, akkor a tagállamok szakminisztereiből álló tanács elé kerül a kérdés, akik minősített többséggel elutasíthatják az engedélyezést, de ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt.

Minősített többség hiányában a tanács formálisan nem foglalt állást, ami azt jelenti, hogy nem sikerült megakadályozni a kukorica termelésének engedélyezését, az engedély megadásáról most már az Európai Bizottság hivatott dönteni.

Győri Enikő az eljárást abszurd drámának nevezte. “Ami ma itt történt, az a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvének sutba dobása” – húzta alá az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság a nyilvános vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a tanács nem akadályozza meg az engedélyezést, akkor a brüsszeli testületnek már nincs mérlegelési joga, ki fogja adni az engedélyt a Pioneer 1507 génmódosított kukorica termesztésére. Az államtitkár szerint a bizottság visszavonhatná az engedélyezésre vonatkozó javaslatot, de a bizottság másként értelmezi a jogszabályokat.

“Lehet itt bármilyen döntés, Magyarországon nem lesz GMO-termelés, az biztos” – szögezte le az államtitkár, majd hozzátette: az alaptörvényt tiszteletben fogjuk tartani, Magyarországon nem lesz GMO. Magyarországon ezt semmiképpen nem fogjuk megengedni – nyomatékosította.

Győri Enikő szerint az eljárás az uniós szerződést is sérti, mert az a lehető legnagyobb körültekintést írja elő a döntéshozatalban, ami szerinte ebben az eljárásban hiányzott.

Az államtitkár egy véleménycikket is írt, amely kedden reggel jelent meg a European Voice honlapján, ám a főszerkesztő alig egy órával a publikálást követően levetette a megjelent írást. Győri Enikő furcsállta a döntést, és értetlenségének adott hangot, mondván: vajon milyen felsőbb utasításra vont vissza egy GMO-ellenes véleménycikket; ebből szerinte ugyanis nagyon furcsa összeesküvés-elméletek keletkezhetnek.

A lap főszerkesztőjét elmondta, hogy az írás a tudta nélkül került ki a honlapra, és úgy ítélte meg, hogy a döntés előtt közvetlenül nem helyes, ha egy olyan véleménycikket tesznek közzé, amely azt a látszatot keltheti, hogy a lap állást foglal a GMO-vitában, miközben az ellenérdekelt félnek nincs lehetősége, hogy kifejtse véleményét, ezért az írás elolvasása nélkül, annak tartalmától függetlenül arra utasította kollégáit, hogy távolítsák el a cikket a honlapról.

Az írást később Hajdu Márton, a magyar uniós állandó képviselet szóvivője saját blogján tette közzé. Az írásban az államtitkár arról írt, hogy szerinte rendszerszintű hiányosságok és az engedélyezési eljárás bonyolultsága miatt az Európai Unió vészesen közel került ahhoz, hogy piacra kerülhessen egy génmódosított organizmust tartalmazó vetőmag, ezért az uniós tagállamoknak vissza kell állítaniuk az engedélyezés fölötti demokratikus kontrollt.

“Az EFSA rendszeresen tudományosan megalapozottnak minősíti a kérelmeket, miközben tanulmányok jelentős kockázatokra utalnak, a bizottság pedig kiadja az engedélyeket ahelyett, hogy leállítaná az eljárást, és kivizsgálná a kockázatokat, a procedúra pedig megfosztja a tagállamokat attól a joguktól, hogy eldönthessék mely környezeti és egészségügyi kockázatokat tartják elfogadhatónak és melyeket nem” – érvel írásában az államtitkár.

“Ha most nem cselekszünk, később már túl késő lesz. Ha a GMO szelleme egyszer kiszabadul a palackból, képtelenség lesz oda visszazárni” – hangsúlyozta Győri Enikő.

Az Európai Bizottságnak nincs joga visszavonni az engedélyezési javaslatot

Az Európai Bizottság jogértelmezése szerint már nincs módja visszavonni javaslatát a Pioneer 1507 nevű génmódosított (GMO) kukorica termesztésének engedélyezésére, miután a tanácsban nem sikerült minősített többséggel leszavazni a kérelmet, kénytelen lesz kiadni a termesztési engedélyt – közölte szerdán Roger Waite, a brüsszeli testület agrárkérdésekért felelős szóvivője.

Waite kifejtette, a tanács számára lejárt a hivatalos határidő, hogy megakadályozhassa a GMO-kukorica termesztésének jóváhagyását, a bizottság pedig ennek megfelelően fog eljárni.

“A tagállamok által alkotott jogi keretek között a bizottságnak nincs más választása, mint jóváhagyni ennek a génmódosított organizmusnak a termesztésére vonatkozó engedélykérelmet” – szögezte le a szóvivő.

A szóvivő arra is kitért, hogy a bizottság 2010-ben egy olyan javaslatot is előterjesztett, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egészségügyi és környezeti okok mellett bármilyen más okból is megtilthassák az uniós szinten engedélyezett génmódosított növény termesztését vagy felhasználását, illetve felmentést kapjanak az uniós szintű engedélyt hatálya alól, ám ez a javaslat megrekedt a tagállamok között, a szakminiszterek tanácsában.

Waite ugyanakkor üdvözölte, hogy a tanács görög elnöksége ígértet tett arra, hogy a márciusban a környezetvédelmi tárcavezetők napirendjére kerül a kérdés.

Az újságírói kérdésére, miszerint van-e határideje annak, hogy a bizottság kiadja a Pioneer 1507 termesztésére az engedélyt, Roger Waite közölte: nincs megszabott határidő, a szabályok azt írják elő, hogy a bizottságnak ezt indokolatlan késedelem nélkül kell megtennie.

Az uniós engedélyeztetési folyamatban az Európai Bizottságnak egy-egy bizottság véleményét kell kikérnie, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleménye alapján döntenek. Ha a véleményező testület pozitív értékelést ad, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt, ha negatívat vagy semmilyet, akkor a tagállamok szakminisztereiből álló tanács elé kerül a kérdés, akik minősített többséggel elutasíthatják az engedélyezést, de ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt.